Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

IV. Rendeletek

361

nak helye van-e, vita esetében a kamara elnöksége jogorvoslat kizárásával dönti el.

A feleknek írásbeli nyilatkozatait, ha azok a kitűzött határnapig beérkeznek, figyelembe kell venni. Egyébként a 10. §. utolsó bekezdése ide is szól.

A névsor kiegészítése, illetőleg a kiegészítésre irányuló kérelem elutasítása után a sorsolást (12. §.) a legközelebbi köznapra, lehetőleg déli 12 órára kell kitűzni és a feleket erre meg kell hívni.

12. §. Amennyiben a felek a törlés jogával nem élnek, illetőleg a neki átadott névsorpéldányt a kitűzött határidőn belül nem adják át a választott bíróság titkárának, sem pedig a bizottság kiegészítését (11. §. 3. bek.) nem kívánják, a bíróság titkára a teljes névsorból, ha pedig törlési jogukkal éltek, a bizottság nem törölt tagjai közül a választott bíróság rendes és póttagjait kisorsolja.

A sorsolás a felek jelenlétében úgy történik, hogy a bizottsági tagok nevét gépírással papirosszeletekre írják, azokat összehajtva, urnába helyezik és azután a papírszeleteket egymásután kihúzzák. Az első két kisorsolt bizottsági tag lesz a választott bíróság két tagja, a többiek kisorsolásuk sorrendjében póttagok lesznek. A sorsolást mindaddig folytatni kell, míg a papírszeletek mind ki nincsenek húzva. A sorshúzásnál a póttagokat sorszámmal kell ellátni. Amennyiben a választott bíróság egyik tagja tisztségét az egyik fél kijelölése alapján nyeri el, a bíróságnak csupán egy rendes tagját kell sorsolás útján kijelölni. (3. §. 2. bek.)

Egyebekben a 10. §. harmadik és negyedik bekezdése ide is szól.

13. §. A titkár a kisorsolt vagy kijelölt két rendes tagot szabályszerűen kikézbesítendő végzéssel felhívja, hogy az igazságügyminiszter által kijelölt bírák sorából a kézbesítéstől számított két napon belül a választott bíróság elnökét jelöljék ki és e kijelölésről az eljáró titkárt rövid úton (telefon vagy küldönc útján) értesítsék. Amennyiben a döntő bírák a kitűzött határidőn belül az elnök kijelöléséről az eljáró titkárt nem értesítik, úgy a kitűzött határidő leteltével a titkár a szabályszerűen meghívott felek jelenlétében a döntő bíróság elnökét az igazságügyminiszter által kijelölt elnökök sorából kisorsolja. (R. 4. §.)

A 10. §. negyedik bekezdése is irányadó.

14. §. A sorsolásról és az egyéb titkári eljárásokról az eljáró titkár a felek által aláírandó jegyzőkönyvet készít.

15. §. Ha a sorsolás megtörténte után — akár a választott bíróság megalakulása előtt, akár az után — valamelyik kisorsolt bíróra nézve olyan körülmények állanak be, amelyek miatt az eljárásban részt nem vehet, helyébe az elsőnek kisorsolt póttag, ennek akadályoztatása esetén sorrendben az utána kisorsolt póttagok valamelyike lép.

Ha a választott bíróságot ilyen módon kiegészíteni nem lehetne, a bíróság kiegészítése a következőképpen történik:

A kamara elnöksége egy bíró helyébe négy, két bíró helyébe nyolc tagot jelöl ki, ezek közül minden félnek jogában van indokolás nélkül egy-egy, illetőleg két-két tagot törölni; a megmaradó két, ille-