Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
359 3. §. A választott bírósági testület tagjai: a) a R. 3. §-a szerint az igazságügyminiszter részéröl az elnöki működésre kijelölt ítélőbírák, b) a budapesti kereskedelmi és iparkamara teljes ülése által a zsűritagok sorából egy évre választott bizottságok tagjai. Az egyes ügyekben elj|áró választott bírósági tagok (az elnököt ide nem értve) a bizottságok tagjai sorából kerülnek ki (6—15. §.) Azonban a R. 3. §-ának 3. bekezdése szerint a fél, aki sem nem kereskedő, sem nem iparos, vagy kereskedő, vagy iparos ugyan, de üzleti telepe nem a kamara kerületében van, a választott bíróság egy tagját szabadon választja, tehát a választott bírósági testület sorába nem tartozó személyt is megnevezhet. 4. §. Amennyiben a R. 7. §-ának 3. bekezdése alapján az elnök maga nem jár el, a választott bíróság működésének előkészítésére szükséges tennivalókat a kamara titkárai közül az erre kijelölt választott bírósági titkár látja el. ö tűz különösen határnapot az elnök megválasztására ía R. 4. §. 2. bekezdése). A választott bíróság titkárát a kamara elnöke jelöli ki. A bíróság titkárának az üléseken tanácskozási joga van (a R. 5. és 7. §-a). Azokat a tennivalókat, amelyek a rendes bírói eljárásban a segéd- hivatalok ügykörébe tartoznak, a kereskedelmi és iparkamara irodája látja el (a R. 5. §. 2. bekezdése). 5. §. A választott bíróságnak a kamara által választott tagjait tiszteletdíj nem illeti meg (a R. 3. §. utolsó bekezdése). A bíróság elnökét, valamint az előadó titkárt, nemkülönben a bizottságok tagjai közé nem tartozó választott bírót tiszteletdíj illeti meg (a R. 4. §-a). Az előadó-titkár díjazását a kamara elnöke állapítja meg (a R. 12. §-a). A bizottságok tagjai közé nem tartozó választott bíró tiszteletdíját ítéletében a választott bíróság állapítja meg (a R. 3. §-a). 6. §. A 3. §. b) pontja szerint alakuló bizottságokat a kamara teljes ülése választja egy évi időtartamra. E bizottságok vegyes bizottságok (7. §.) és szakbizottságok (8. §.). Mindegyik bizottság tizennégy tagból áll. Aki ellen csőd vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás van folyamatban, a bizottság tagjává nem választható. Az elhalt, lemondott, csőd, vagy csődönkívüli kényszeregyességi eljárás alá került tag helyébe az egy évi idő hátralévő részére a kamara elnöksége jelöl ki tagot. 7. §. A vegyes bizottságok tagjait a gyakorlati élet terén működő kereskedők és iparosok sorából, szakmák szerint elkülönítés mellőzésével, de a szakmák szükségleteinek lehető figyelembevételével kell megválasztani. A R. 3. §-a szerint bizottsági taggá gyakorló ügyvédet is meg lehet választani. A vegyes bizottságok száma: tíz. 8. §. A vegyes bizottságokon (7. §.) kívül a kamara teljes ülése szakbizottságokat is választ; még pedig pénzügyi, biztosításügyi, exportügyi és egyéb szakbizottságokat. 9. §. Az egyes ügyekben eljáró választott bíróság tagjai sorsolás útján nyerik tisztüket.
