Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
IV. Rendeletek
355 delkezik, a választott bíróság tagjainak kijelölése a következőképpen történik : A felperes a választott bírót legkésőbben keresetlevelében köteles megnevezni. Ha a per tárgyalását keresetlevél nem előzi meg: a választott bírót a per tárgyalásának megkezdése előtt kell megneveznie. Az alperest a választott bíró megnevezésére a bíróság titkára hívja fel. A bíróválasztásra tizenöt napnál rövidebb időt is kitűzhet, sőt a kamara kerületében üzleti teleppel bíró iparost vagy kereskedőt — ha jelen van — arra is felhívhatja, hogy választott bíráját nyomban nevezze meg. Ha pertársak választott bírójuk személyében megegyezni nem tudnak, a sorshúzást (1911:1. te. 768. §. a bíróság titkára teljesíti. Aki a kamara választott bíráinak névsorába felvételét elfogadta: a választott bíráskodásra írásbeli nyilatkozat (1911:1. te. 773. §.) nélkül is köteles, még pedig akkor is, ha olyan fél választja, aki a névsorba nemtartozó egyént is választhatna (3. §.) harmadik bekezdés). A polgári perrendtartásról szóló törvény (1911:1. te.) 59. és 61. §-aiban és 774. §-ának I. bekezdésében említett okokból a választott bíróság elnöke és tagja is kizárható. Aggályossági ok az is, ha a bíróság tagja valamelyik félnek vagy képviselőjének ügyfele, ügyvédje vagy állandó üzletfele. Az a fél, aki maga vagy ellenfelével egyetérve választotta a bírót, a bíró kizárását csak abban az esetben kérheti, ha a kizárás oka csak a választás után keletkezett vagy jutott tudomására. A kizárási kérelem a rendes bíróság előtt érvényesíthető; a bíróság a kérelem felett, szóbeli tárgyalás alapján, szükség esetén a kizárandó bíró meghallgatása után határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye. Egyebekben a választott bíróság megalakulására, valamint a kizárási kérelem hatályára az 1911:1. te. tizenhetedik címének rendelkezései megfelelően állanak. 7. §. Határozatait a választott bíróság tanácsban hozza. Kényszereszközök elrendelésére és pénzbírság kiszabására csak a tanács elnöke, mint egyesbíró jogosult. Ideiglenes intézkedést peren kívül álló személyekkel szemben csak ő rendelhet el. Idézés kibocsátását és tárgyaláson kívül teljesítendő más cselekményt az elnök egyesbíróként maga is végezhet. Az ügy első tárgyalásának határnapját a bíróság titkára is kitűzheti és arra az idézéseket maga is kibocsáthatja. A bíróság tanácskozásain a bíróság titkára is részt vehet, de szavazati joga nincs. 8. §* Ha az 1923:V. te. 24. §-ában említett gazdasági testület vagy szakegyesület vagy versenytárs a választott bírósághoz beadott keresetlevelében vagy a per során azt kéri, hogy a bíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezze az alperest az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző magatartásának vagy az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló rendelkezésekbe ütköző eljárásának abbanha! 23'
