Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

36 misítésére. Jó erkölcsökbe ütköző célokat alaki jog nem kö­vethet s a társadalmi rend magasabb erkölcsi parancsaiba, a tisztességtelen versenyről szóló törvénynek ezen alapuló ren­delkezéseibe ütköző cselekményt nem legitimálhat. (Vb. 26313 —1930.) Az a védekezés, hogy az alperest más, harmadik személy- lyel megkötött szerződés kötelezi, olyan cselekmény elköveté­sére, vagy eljárás folytatására, amely sérti az üzleti tisztesség követelményeit, figyelembe ép úgy nem jöhet, mint az, hogy a felperes is tisztességtelen versenyt folytat. A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmény minden szerződési kötele­zettségre való tekintet nélkül abbanhagyandó; annak a körül­ménynek pedig, hogy a felperes terhére esetleg azonos sérel­mes magatartás volna megállapítható, semmi jelentősége nin­csen, mert ez csak ellene indítható keresetre szolgálhatna jo­gos alapul, de erre a körülményre a jogsértő magatartást tanú­sító fél mentségül sikerrel nem hivatkozhatik, minthogy még a sérelmes eljárást kezdeményező féllel szemben sem szabad az üzleti versenyt azonos sérelmes módon folytatni (K. IV. 4858—1929.); a felperes hasonlóan jogsértő és akár az alperes irányában is elkövetettnek jelentkező ténye révén a kereseti igény megszűnése, mintegy beszámítás eredményeként nem nyerhet megállapítást (K. IY. 2516—1929.). De az a körülmény sem lehet alapos kifogás, hogy a ke­reset tárgyává tett cselekmények hosszú ideje folynak: a tisz­tességtelen eljáráshoz való jogot elbirtokolni nem lehet (a kivételt ld. „Jog elenyészése“ cím alatt 81. oldal). Feltétlenül tisztességtelennek kell minősíteni a szabad verseny körébe nem tartozó eszközök igénybevételét (K. IV. 3651—1933.), valamint azt a versenycselekményt, amelynek egyetlen fel­ismerhető célja a versenytárs tönkretétele, nyilvánvaló motí­vuma pedig valamely alantas indulat, tehát még csak nem is saját versenyérdekek előmozdítása. Azonban a konkrét eset körülményei között lehet meg nem engedett az olyan magatartás, amely más körülmények között kifogástalan, mert az üzleti verseny terén analóg esetek nincsenek, a sokszor azonosnak látszó cselekmények is az eset konkrét körülményeinek mérlegelése alapján más és más meg­ítélést eredményezhetnek (J. 1783—1925.). 1. §• I

Next

/
Thumbnails
Contents