Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések
44. §. 343 kővetkező eljárását: az alperesnek abból a kijelentéséből, hogy bizonyos ügyirat minisztériumi számát nem tudja megjelölni, a vb. azt a következtetést vonta le, hogy ilyen ügyirat bizonyára nem is létezik s ez alapon marasztaló ítéletet hozott. Erre alperes a felfolyamodáshoz hiteles alakban mellékelte a kérdéses okiratot, mire az ítélőtábla azt állapította meg tényként, hogy a vb. — bár az okiratot döntőnek tekintette, — az alperesnek az ezzel kapcsolatos előterjesztés megtételére nem adott alkalmat, mert hiszen ennek még a beszerzését is elmulasztotta. E pont szerinti hatálytalanítási okot valósítja meg az is, ha a vb. a feleknek nem engedélyez megfelelő időt észrevételeik megtételére vagy bizonyítékaik előterjesztésére. Hogy mennyi ez az idő, az az eset körülményeitől függ, semmi esetre sem szabad azonban a bíróságot a felek önkényének e tekintetben sem kitenni, s nyomatékosan figyelembe kell venni, hogy a vb.-nak épen a gyors döntés a legfőbb feladata. 5. hogy az ítélet a felek kérelmén túlterjeszkedik, vagy nincs indokolva. Az ítélet nem terjeszkedhetik túl a kereseti, illetve viszontkereseti kérelmen vagy az alperes ellenkérelmén. Nem forog fenn túlterjeszkedés, ha a bíróság ugyanazon jogviszonyból kifolyólag kevesebbet ítél meg. Pl. ha a sérelmes céghasználat azonnali abbanhagyása helyett hat hónap múlva történő abbanhagyásra kötelezi az alperest vagy csupán arra, hogy a cégszöveget a jelenlegi tipográfiával ne használja. Nem túlterjeszkedés, ha a bíróság a keresetben foglaltaktól eltérően minősíti a cselekményt; pl. a tvt. valamely speciális §-ára ala- pítottat az 1. §. alapján minősíti vagy fordítva. A bíróság ugyanis nincs kötve a felek által használt jogi meghatározásokhoz. Nincs túlterjeszkedés, ha az ítélet rendelkező részében használt kifejezések némileg el is térnek a kereseti kérelmekben foglaltaktól, feltéve, hogy azoknak lényegét híven tartalmazzák. Abban a kérelemben pl., hogy az alperes a telefon- könjv „V“ betűjénél felvett cégszövegben „Vacuum“ vezérszó elhagyására köteleztessék, mint többen, bennfoglaltatik az az ítéleti rendelkezést tárgy azó kevesebb kérelem, hogy az alperes a te'efonkönyvben az eddig használt cégmegjelölése he-
