Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések

344 44. §. Ivett cégét az ítéletben megbatározott változtatással használja. (Bp. T. P. IV. 14747/1925.) Ha a felfolyamodási bíróság a kereseti kérelmen való túl­terjeszkedést megállapítja, az ítéletnek csupán azt a részét hatálytalanítja, amely a többletet tartalmazza. Ugyanezen pont alatt egy másik felfolyamodási okot is találunk: az ítélet indokolásának hiányát. Az, hogy az ítélet indokolása nem helyes, hogy jogi vagy ténybeli tévedéseket, esetleg ellentmondásokat tartalmaz, vagy hiányos, még nem állapítja meg az indokolás hiányát. A Pp. 401. §-ában megírt indokolási szabályok alkalmazása itt nem kötelező, ezek be nem tartása tehát nem felfolyamodási ok. Teljesen eleget tesz indokolási kötelezettségének a bíróság, ha azokat az okokat röviden, megjelöli, amelyekből meggyőződését mentette, ha az ítéletben foglalt indokolás fogalmi jelentőségének megfelelően a vita lényegét illetően, a meggyőződését előidéző okokat elő­adja. (Bp. T. IV. 291/1925.) De nem tesz eleget, ha néhány semmitmondó frázissal tölti ki az indokolás helyét. S az indo­kolás fizikai jelenléte dacára is, annak jogi hiányát kell meg­állapítani, ha az indokolás a helyes gondolkodás alapelveivel ellenkezik. Erre gyakran történik hivatkozás, mióta a kir. Kúria P. IV. 8588/1926. sz. ítéletében ezt a felfogását kifeje­zésre juttatta. A vb. ítéletével elégedetlen pervesztes felek eb­ben olyan hatalmas rést vélnek felfedezni a vb. ítéleteinek ér­demi megtámadhatatlanságán, amelyen keresztül ezt a tilal­mat is meg lehet kerülni: az egyik esetben abból következte­tett a felfolyamodó fél az indokolásnak a helyes gondolkodás alapelveivel való ellenkezésére, hogy a bíróság szakkérdésben szakértő nélkül döntött, a másik esetben, hogy három szakértő véleményével ellentétes határozatot hozott. Holott ezzel a ki­fejezéssel csak az az ítélet illethető, amelynek indokolása min­den logikát nélkülöz és szinte a józan ésszel ellenkezik. így, ha pl. a hírnévrontás miatt perelt alperest csupán azzal az in­dokolással marasztalná a vb., hogy üzlete a felperes tőszomszéd­ságában van és így csak ő lehetett az, aki a felperesi tisztító üzem kirakatában elhelyezett tisztított ruhát olajjal bemázolta. De nem ellenkezik az indokolás a helyes gondolkodás alapel­veivel, ha a marasztalás indoka az, hogy az alperest, aki már

Next

/
Thumbnails
Contents