Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
III. Vegyes átmeneti és zárórendelkezések
344 44. §. Ivett cégét az ítéletben megbatározott változtatással használja. (Bp. T. P. IV. 14747/1925.) Ha a felfolyamodási bíróság a kereseti kérelmen való túlterjeszkedést megállapítja, az ítéletnek csupán azt a részét hatálytalanítja, amely a többletet tartalmazza. Ugyanezen pont alatt egy másik felfolyamodási okot is találunk: az ítélet indokolásának hiányát. Az, hogy az ítélet indokolása nem helyes, hogy jogi vagy ténybeli tévedéseket, esetleg ellentmondásokat tartalmaz, vagy hiányos, még nem állapítja meg az indokolás hiányát. A Pp. 401. §-ában megírt indokolási szabályok alkalmazása itt nem kötelező, ezek be nem tartása tehát nem felfolyamodási ok. Teljesen eleget tesz indokolási kötelezettségének a bíróság, ha azokat az okokat röviden, megjelöli, amelyekből meggyőződését mentette, ha az ítéletben foglalt indokolás fogalmi jelentőségének megfelelően a vita lényegét illetően, a meggyőződését előidéző okokat előadja. (Bp. T. IV. 291/1925.) De nem tesz eleget, ha néhány semmitmondó frázissal tölti ki az indokolás helyét. S az indokolás fizikai jelenléte dacára is, annak jogi hiányát kell megállapítani, ha az indokolás a helyes gondolkodás alapelveivel ellenkezik. Erre gyakran történik hivatkozás, mióta a kir. Kúria P. IV. 8588/1926. sz. ítéletében ezt a felfogását kifejezésre juttatta. A vb. ítéletével elégedetlen pervesztes felek ebben olyan hatalmas rést vélnek felfedezni a vb. ítéleteinek érdemi megtámadhatatlanságán, amelyen keresztül ezt a tilalmat is meg lehet kerülni: az egyik esetben abból következtetett a felfolyamodó fél az indokolásnak a helyes gondolkodás alapelveivel való ellenkezésére, hogy a bíróság szakkérdésben szakértő nélkül döntött, a másik esetben, hogy három szakértő véleményével ellentétes határozatot hozott. Holott ezzel a kifejezéssel csak az az ítélet illethető, amelynek indokolása minden logikát nélkülöz és szinte a józan ésszel ellenkezik. így, ha pl. a hírnévrontás miatt perelt alperest csupán azzal az indokolással marasztalná a vb., hogy üzlete a felperes tőszomszédságában van és így csak ő lehetett az, aki a felperesi tisztító üzem kirakatában elhelyezett tisztított ruhát olajjal bemázolta. De nem ellenkezik az indokolás a helyes gondolkodás alapelveivel, ha a marasztalás indoka az, hogy az alperest, aki már
