Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
34 vevőihez hírnévrontó tartalmú körleveleket intézett. Azzal a védekezéssel szemben, hogy ő nem versenycélzattal járt el, hanem kizárólag perbeli védekezése érdekében óhajtott bizonyítékokat szerezni, — kimondotta a Kúria, hogy ha alperes közvetlen célja a bizonyítékszerzés is, eljárásának versenyhatása kétségtelen, mert maga után vonhatja, hogy felperestől vevői elidegenedjenek, s így cselekményéért a versenytörvény alapján felel. (K. IV. 2667—1934.) A peres felek között versenyviszonynak kell fennállania. Ez nem tételezi fel, hogy mindkettő vállalat legyen: az alperes bárki lehet, mert a versenyviszonyt az konstruálja meg, hogy a tettes (alperes) abban a helyzetben van, vagy az a szándéka, hogy vagy ő mag’a, saját üzleti érdekeinek előmozdítása céljából támaszt a sértettnek versenyt, vagy harmadik személy versenytevékenységét a sértettel szemben ez utóbbinak kárára használja fel. (Kg. 118; 137.) 3. Üzleti tisztesség, jó erkölcs. Lényegileg azonos fogalmak: ami az üzleti tisztességbe ütközik, a jó erkölcs követelményeivel sem egyeztethető ösz- sze. E kérdés elbírálásánál sohasem szabad túlzottan finom mértéket alkalmazni: az üzletvilág etikája a praktikus élet etikája és nem egy zártkörű, előkelő társaságé. A versenytársnak joga van saját vevőkörét a versenytárs vevőkörének rovására gyarapítani, vállalatát az utóbbiénak terhére növelni — eközben joga van versenytársát meg is semmisíteni, mert mindez a szabad verseny szükségképeni velejárója. Kohler szerint minden üzletember ki van téve értelmesebb és gazdaságilag hatalmasabb versenytársa megsemmisítő tevékenységének s emiatt senki versenytársa ellen nem pa- naszkodhatik. A Rg. (J. W. 1927; 1636.) szerint azt a kérdést, hogy az üzleti érdekküzdelem egyes konkrét esetekben megengedett-e vagy sem, egyrészt a cselekmény alapját képező célkitűzés, másrészt az annak elérésére felhasznált eszközök döntik el. Ha akár egyik, akár másik irányban idegen jogterületre való erkölcstelen 'behatolás forog fenn, a versenytörvénybe ütköző cselekménnyel állunk szemben. A célkitűzés, illetve a felhasznált eszközök erkölcstelenek akkor, ha az uralkodó társadalmi és forgalmi felfogás szerint t
