Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész
33 lekszik, ezzel a „belső“ valószínűséggel szemben alperest terheli az ellenkező bizonyítása. A RG. egyik ítéletében kifejti, hogy ha egy gyáros körlevélben saját áruját dicséri, semmiképpen sem állapítható meg, hogy ez a körlevél tudományos célokat és nem versenycélokat szolgált, mert ha versenycéljait akár csak mellékesen is követte, úgy közömbös, hogy az állított tény technikai, tudományos elmélkedés formájába volt-e öltöztetve, bár a cselekmény tettesének a versenyre irányuló célzatban is mindenesetre részesnek kell lennie. (Rg. 58; 430.) Az azonban, hogy a versenycélzat kizárólagos mozgatója legyen a cselekménynek, nem szükséges, elég, ha a versenycélzat mint lényeges járulékos momentum szerepel. (Rg. 78; 81.) így nincs jelentősége annak, hogy az alperes versenytársi minőségén kívül műbíráló is, mert ez nem mentesíti őt, mint versenyvállalat tulajdonosát a törvényben megszabott felelőssége alól. (K. IV. 2126 —1931.) Verseny célzattal cselekedhetik adott esetben és így alperesként perbevonható egy egyesület is, pl. a ruhakereskedők egyesülete, ha a szabóiparossággal szemben tagjaiért a verseny területén síkra száll. A közérdekű célok szolgálatában álló intézmények tevékenysége konkrét esetben ugyancsak a verseny területén játszódhatik le, nem is szólva az államról, vagy közhatóságokról, amelyek üzleti vállalataik tekintetében teljesen azonos elbírálás alá esnek bármely más versenyvállalattal. Itt éles határt kell vonni az állam és közhatóságoknak egyrészt azon ténykedései között, amelyek hatósági jogkörük megnyilatkozásai, s amelyek bár szintén károsan befolyásolhatják egyes vállalatok versenyérdekeit, de a versenytörvény alapján való beavatkozásra még sem nyújtanak semmiféle- lehetőséget; — másrészről azon cselekményeik között, amelyeket mint kereskedelmi, vagy ipari vállalatok tulajdonosai vagy birtokosai fejtenek ki. így pl. a MÁV akkor, amikor a vonatok menetrendjeit megszabja, vagy a fuvardíjakat megállapítja, hatósági jogokat gyakorol, ám ha sajtó útján olyan közléseket publikálna, amelyek az autófuvarozás hátrányait a vasúti fuvarozással szemben valótlan adatokkal domborítják ki, eljárása már a versenytörvény alapján nyerne elbírálást. A Kúria versenyhatást állapított meg annak a gyárnak cselekményében, amely alperesként perben állván, a felperes 3
