Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - A) Általános rész

32 sítani és arra következtetni, hogy a tisztességtelen verseny kí­sérlete mentességet élvezne: ott, ahol a cselekmény még nem fejeződött ugyan be, de annak megkezdése, tehát az előkészítő cselekmények is zavarólag befolyásolják a versenytárs jogos érdekeit, az eljárás e törvény alapján nyer elbírálást. Callmann az üzleti versenyt annak formái és a gazdasági előnyre való törekvés kifejezésmódjai szerint három csoportba osztja: a) tevékenységi verseny, ami annyit jelent, hogy az üz­letember erőkifejtést végez; b) suggestió útján űzött verseny: vagyis a közvéleményre gyakorolt befolyás által folytatott versenytevékenység (rek­lám); c) erőszak alkalmazásával folytatott verseny: a verseny­társ közvetlen elnyomásában álló üzleti magatartás, akár a versenytárs erőkifejtésének közvetlen megbénításával, akár reklámeredményeinek tompításával. 2. Versenycélzat, versenyhatás, versenyviszony. Verseny és verseny célzat jogi fogalmak, amelyeknek fennforgása tekintetében a konkrét esetben nem a peres felek személyes felfogása, hanem objektív mérlegelés alapján a bí­róság dönt. (Eg. St. 51—186.) A cselekvésnek alkalmasnak kell lennie, hogy versenycélokat szolgáljon. (Kg. St. 58; 430.) Versenycélokat az üzleti forgalomban olyan cselekvés szolgál, amely a saját forgalmat növeli, vagy a versenytárs forgalmát befolyásolja és alkalmas arra, hogy a versenytárs költségére a saját vevőkört gyarapítsa, (Kg. St. 58; 430.) Mindennemű üzleti eljárás, amely ezen cél elérésére szolgál, versenycselek­mény, (Rg. St. 58; 431.) de ezenkívül az az eljárás is, amely természeténél fogva alkalmas arra, hogy a vállalat ellen inté­zett támadásokat elhárítsa (pl. óvások), mert ezek is verseny­célt szolgálnak; a vevőkör megtartását. Nem fontos a versenycélzat szempontjából, hogy a tettes saját versenyérdekét szolgálja-e, szolgálhat az idegen verseny­érdekeket is, s így az is közömbös, hogy a tettesnek egyáltalán van-e kereskedelmi vagy ipari üzeme. Ha valaki üzleti vállalatának keretében fejt ki tevékeny­séget, a vélelem az, hogy a versenycél előmozdítása végett cse­1. §. t

Next

/
Thumbnails
Contents