Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai

vagy hasonló hangzású nevet vagy cégei jogosan használó más verseny vállalattal való összetévesztését eredményezze.

Az 1. bekezdés arról az esetről intézkedik, amidőn az ősz- szetéveszthetőség tárgyi ismérvei forognak fenn és a kereskedelmi törvény analógiájára megállapítja, hogy a nevét, illetőleg cégét a jelzett módon használó vállalatbirtokos a versenyvállalat kérelmére ítéletüeg kötelezendő arra, hogy nevét, illetőleg cégét, jövőben valamelys az ítélet keretében megállapítandó megkülönböztetéssel, toldással vagy elhagyással (esetleg jelzőszóval kapcsolatban) használja: és pedig még abban az esetben is, ha az illető név vagy cég használatához való joga egyébként kétségbe nem is vonható. A kereskedelmi törvény 17. §-a ugyanis az összetéveszthetőség tárgyi ismérveit a vállalati szakmák különbözőségére való tekintet nélkül valamely község egész területére feltétlenül megállapítja s e rendelkezésből kifolyólag már hivatalból történik intézkedés a a megkülönböztető toldás vagy elhagyás (jelzőszó) használatára váló kötelezés iránt.

A kereskedelmi törvénynek ez a rendelkezése közhited szempontból feltétlenül megfelelő, de a tisztességtelen verseny ellen való oltalom szempontjából távolról sem elégséges, mert ma, amidőn egyedül a jelzett határozmány áll a névnek és cégnek védelmére rendelkezésre, nem esketik kifogás alá valamely azonos vagy könnyen összetéveszthető hangzású cégnek egy más községben üzleti teleppel bíró verseny vállalat részéről való használata.

Sőt e szabályozás (második bekezdés) különös fontosságot nyer nálunk, ahol a tisztán versenycélból való névváltoztatásnak eshetősége igen közel fekszik, amire nézve a tapasztalás számos példával is szolgál. E részben csak arra kívánok utalni, hogy versenybeli előnyökkel kecsegtető összetéveszthetőség előidézésére nem szükséges nálunk a valamely alkalmas nevű egyén által való örökbefogadás nehézkes eszközéhez vagy ahhoz a rendszerint költséges eljáráshoz folyamodni, amidőn legalább cégtársnak kell oly egyént megnyerni, aki az illető versenyvállalat birtokosának, amely ellen a tisztességtelen verseny szóban lévő módja irányul, névrokona, mert maga a cél névváltoztatás útján igen egyszerűen és kényelmesen érhető el.“ (Min. ind.)

Ez a § tágabb téren mozog, mint az előző, mert míg amaz csak abban az esetben nyújt oltalmat a jogosítottnak, ha a bitorolt cég, név stb. az alperest nem illeti meg, ez az egyéb