Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
186 ként jogosan használt, tehát az alperest megillető céggel, névvel szemben is; s míg az kizárólag az azonosság ellen tiltakozik, addig ez nem tűri a hasonló hangzatú névnek, cégnek, védjegynek aként Való használatát sem, hogy a használat módja egy más versenyvállalattal való összetévesztés lehetőségét idézi elő. Hasonlóság folytán alkalmas pl. összetévesztésre a Franck Henrik Fiai Rt. céggel szemben a „Franck Henrik“ vagy „Franck Pótkávégyár“. A használat módja következtében a Franck József cégnek olyan tipográfiával való használata, hogy a vezetéknév kiemelkedő nagyságú betűkkel szerepel a keresztnév mellett. Bár a törvény szószerinti szövege az összetéveszthetőség kétségtelen megállapításának feltételéhez látszik fűzni az oltalmat, a bírói gyakorlat már ennek lehetőségét is elégségesnek tartja és mint mindenütt, itt is a kérdéses vállalatok vevőközönségének a szokásos figyelem, tehát a futólagos, felületes szemlélet útján nyert összbenyomását tekinti irányadónak. Annak bizonyítása, hogy a szembenálló vállalatok össze- tévesztése valóban megtörtént, nem szükséges, bár közömbösnek sem mondható, ha pl. bizonyítást nyer, hogy a posta, amely nem is szokásos, hanem fokozott figyelemmel végzi feladatát, a felperesnek címzett küldeményeket az alperesnek kézbesítette. Az a kifogás, hogy a tévedés oka a figyelmetlen címzés, vagy a kézbesítő felületessége volt, nem jöhet figyelembe, mert hiszen épen abból kell kiindulni, hogy a közönség mindig felületes és figyelmetlen. Ha ugyanazon helyen létező vállalatok érdeke ütközik össze, azt kell vizsgálni, hogy melyik jelentkezett előbb a forgalomban. Ez a szabály azonban nem feltétlen, mert pl. a fővárosban évtizedek óta létező kis fűszerkereskedő, akinek vevőköre csak a közvetlen környékből kerül ki, nem igényelheti jogosan, hogy a bár csupán néhány hónapja fennálló fűszernagykereskedelmi vállalat megváltoztassa az övével összetéveszthető cégét, mivel a veszély, amely ennek következtében őt fenyegeti, annyira minimális, hogy figyelemre sem érdemes. A különböző városokban létező vállalatok közül az, amelyiknek országos neve van vagy amelynek üzletköre az alperes székhelyére is kiterjed,.ugyanolyan feltételek mellett követelheti az összetévesztés veszélyének kizárását, mintha a peres felek ugyanazon helyen léteznének. így egy vidéki üzlet sem 8. §.
