Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
181 nevét nemcsak magánéletében, hanem üzletének körében is használhassa, kizárni nem lehet, mivel ezzel vétenénk a magánjognak a névhasználatra voatkozó szabályai ellen (magánjogi törvénykönyv 108. §), valamint a kereskedelmi törvény 11. §-ában kifejezésre jutott azon jogelv ellen is, amelyet alátámaszt az ipartörvény 58. §-ának idevonatkozó intézkedése is. (Yb. 29385—1935.) (A családi név korlátozásának eseteit Id. a 8. §-nál). Névmagyarosítás vagy vitézzé avatás esetén a korábbi név használata jogos és indokolt lehet, különösen, ha az illetőt az üzleti világban a régi néven ismerik. (Yb. 24575/1925.) Megszűnt közkereseti társaság üzleti elnevezését külön megjegyzés nélkül a volt tulajdonosok egyike sem használhatja, mert ez a vevőket megtéveszti abban az irányban, hogy az alperest a régi társascég jogutódjának tekintik. (Bp T. 5481/1933.) b) Elsősorban a tényleges állapot legitimálhatja a cégtoldatok, ismertetőjel, vagy rajz használatának jogosságát. A formai jogosultság itt alig, vagy éppen nem jön figyelembe, különösen ha ez utóbbi a tényleges állapotot nem fedi. Hiába igazolja valaki gyári iparigazolvánnyal, vagy cégkivonattal, hogy neki gyára van, mindezek egymagukban semmiesetre sem jogosítják fel arra, hogy üzleti vállalata körében a ,,gyár“ cég- toldatot használja; ellenben, ha bizonyítani tudja, hogy a gyárszerűségnek a 2. §-nál tárgyalt kritériumait az ő üzeme megvalósítja, úgy megilleti őt ez a cégtoldat annak dacára is, hogy esetleg úgy az iparigazolvány, mint a cégbejegyzés kisipari üzemként tünteti fel vállalatát. Ha valamely vállalat csak egy bizonyos cikk vagy termelési á<r tekintetében éri el a gyárszerüség nívóját, a gyár-toldatot nem használhatja más, az említett cikktől vagy termelési ágtól különböző produktumaival kapcsolatosan. így pl. a bádogárugyár ha villamos reklámok előállítására is berendezkedett, csak annyiban nevezheti vállalatát villamosreklámok gyárának, amennyiben vállalatának ez az új ága egymagában is megfelel a gyárszerüség követelményeinek, (ld. még 2. §. 158. old.) Egy jelentékeny vállalat egyedüli képviselője a vezérképviselő cím használatától e § alapján el nem tiltható. (K. IY’. 6354/1927.) „Országos“, ,,Magyar' jelzők használata a cégszövegben csak akkor illeti meg a vállalatot, ha az ország gazdasági életének jelentős tényezője. (Vb 23022/1925.) A bejegyzettől eltérő cégszöveg használata a Tvt 7. §-át akkor sérti, ha a tettes a jóerkölcsökbe ütköző célokat követ, illegitim versenybeli előnyöket kíván elérni, pl. azt, 7. §.
