Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
182 hogy a telefónkönyvben versenytársa elé kerüljön, noha a bejegyzett, tehát őt megillető cég használata által a helyzet fordított volna. „Pártoljuk a fodrásziparosok gőzmosodáját“ szövegű hirdetés, mivel az alperes a fodrászok ipartestületének,, vagy akár bármely közületének nem szerződéses szállítója, a 7. §-ba ütköző céghasználatot valósít meg, mert alkalmas az alperes üzleti forgalmának fokozására és ugyancsak fehérnemű kölcsönzéssel foglalkozó versenytársai üzleti forgalmának meg nem engedett módon való csökkentésére. (Bp. T. 1214/1931.) Fantasztikus toldatok használata, annak dacára, hogy ezek a fennálló cégjogi törvények és a kapcsolatos bírói gyakorlat értelmében be nem jegyezhetők, tisztességtelen versenyt nem valósítanak meg, csak az esetben, ha a cégvalódiság elvébe ütköznek, vagyis olyan hangzatos, a tényleges viszonyokkal és a valósággal ellenkező toldatok, amelyek a vállalat minősége vagy terjedelme tekintetében a közönség megtévesztésére alkalmasak. A hiteltudosító iroda által cégtoldatként használt „Veritas“ megjelölés azonban ilyennek nem tekinthető. (K. IV. 2130—1934.) Ez azonban kizárólag a toldatokra vonatkozik, mert a cégvalódiság elve által megkövetelt az a szabály, hogy cégében mindenki polgári nevét köteles használni (eltekintve a törvényben megengedett kivételes esetektől), a versenytörvény alkalmazása körében is irányadó; ekként vállalata körében mindenkinek polgári nevét kell használnia, más nevet csak toldatként és csak annyiban használhat, amennyiben az a személy vagy üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. Egyéni cégeknél a polgári nevet nem tartalmazó cégszöveg használata a 7. §-ba ütközik. (K. IV. 2137/1932.) „Tőzsde“, „börze“ szavak hangzatosságuknál és a vállalat tényleges viszonyainak meg nem felelő voltuknál fogva kereskedelmi vállalatok által cégükben nem használhatók. (J. 32435/1927.) A „Hungária“ megjelölést jogosan csak az használhatja, akinek üzleti összeköttetése az egész országra kiterjed. (Bp. T. 10482—1933.) Ha a cégszöveg a tényleges viszonyokkal s így a valósággal ellenkező toldatot tartalmaz, a cselekmény a bitorlás és reklámszédelgés eszmei halmazatát valósítja meg. c) A fennálló szerződésre való tekintettel kell megállapítani, hogy valakit bizonyos névnek, cégnek, ismertető jelnek használata meg nem illet, ha szerződésben kötelezte magát arra, hogy ezeknek használatától üzleti vállalata körében tartózkodni fog. Jogosulatlan a céghasználat akkor is, ha alperes a céget szerződésileg megengedett határidőn túl használja. (K. 7. §.
