Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
180 verseny ellenében minden irányban védelmet kíván biztosítani“ „ (Min. id.) Nemcsak az érdekelt üzletembereknek, de a vevőközönségnek is fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az egyes vállalatok egymástól élesen megkülönböztethetők legyenek. Az e célra szolgáló eszközök gyűjtőnéven vállalat jelzők. 1. a 7. §. első mondata az olyan név, cég, ismertető jel, rajz vagy az 5. § rendelkezései alá nem eső olyan címer használatát tiltja, amely a vállalat tulajdonosát meg nem illeti. A törvény a jogtalan használatot minden egyéb feltétel vagy korlátozás nélkül tiltja, tehát tekintet nélkül arra, hogy a jogosulatlan használat az összetéveszthetőség veszélyével, vagy a versenytárs egyéni sérelmével jár-e. (K. IV. 5034/1931.) „Meg nem illeti“ nem azért, mintha az mást illetne meg, hanem egyszerűen mert a kérdéses vállalatjelzőt használónak nincs joga ehhez, mert a valóságosnál többnek, előkelőbbnek igyekszik feltűnni, hogy ezáltal előnyösebb versenyhelyzetet biztosítson magának. Pl. ha a ,,Bánfi“-ra magyarosított nevű kereskedő „Bánffy“-nak nevezi magát, vagy aki jogosulatlanul nemesi előnevet használ (jogosulatlan névhasználat), ha egy jelentéktelen üzlet „áruház“ toldatot vesz fel cégébe, ha az ügynök vezérképviselőként jelentkezik a forgalomban (jogosulatlan céghasználat); a kisipari üzem hirdetései több épületcsoportból álló, számos kéményből füstölgő gyártelep ábráját tüntetnék föl (jogosulatlan rajzhasználat); ha valaki illetéktelenül magyar nemesi címert, vagy akárcsak olyan címerszerű rajzot is használ, amely a fantázia szüleménye, de mely mégis címer benyomását teszi (jogosulatlan címerhasználat). A jogosultság hiányának különböző okai lehetnek: így a) a formai legitimáció hiánya; b) a tényleges állapot; c) szerződésből folyó kötelezettség. a) A formai legitimáció, nevezetesen a használatra jogosító okirat hiánya vagy eltérő tartalma miatt jogosulatlan a használata valamely család, illetve keresztnévnek, vagy címernek. Aki az anyakönyvben „Jakab“ keresztnévvel szerepel, üzleti vállalata körében „Jenő“ keresztnevet nem használhat. (K. IY. 5034—1934.) Aki valamely ipari képesítést igazoló okirattal nem rendelkezik, nem nevezheti magát képesített iparosnak, a fogtechnikus orvosi diploma hiánya miatt fogorvosnak, aj drogista oklevél hiánya folytán gyógyszerésznek. Anyakönyvi kivonattal igazolható polgári nevét általában mindenki jogosult az üzleti életben használni, mert a versenytársnak azt a legszemélyesebb jogát, hogy családi és kereszt7. §.