Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
169 előnyökhöz jusson. Gőzmosoda hirdetése reklámszédelgés, ha az használaton kívül van. (K. IV. 6277—1932.) (Vb. 27.913—1930.) Sőt, valamely ipari üzemmel való állandó üzleti összeköttetés, mégha a kereskedő maga is adja a nyersanyagot, gépeket és a szerszámokat is ő szolgáltatja, nem jelenti még azt, hogy ő maga volna az iparos, hanem ellenkezőleg, az ilyen összeköttetés okszerűleg csak annak minősíthető, hogy az iparos üzleti önállóságát kifelé megtartja, de a megrendelőjének állandó jellegű megállapodás alapján a munkát előre meghatározott áron készíti. (Vb. 27.913—1930; K. IV. 1264—1935.) 3. n.) A vállalat életkora tekintetében általában mindig az alapítás időpontja az irányadó, valamint az, hogy ezen idő óta a vállalatot megszakítás nélkül folytatták. A cégváltozás nem jön figyelembe a vállalat változatlansága mellett. Aki a vállalatot szerződés vagy örökösödés útján avagy egészében megszerzi, az alapítási évtől kezdődő életkorra utalni jogosult, de nem az, aki a vállalatot eladja s új, bár azonos tárgyú vállalatot létesít. Ha valamely vállalatot a tulajdonos örökösei a régi cég törlése mellett annak egyes részeiben önálló vállalatokként és külön cégek alatt folytatják, minden örökös kerülni tartozik a jogutódlás látszatát még ha ezt a kötelezettségüket a dissolúciós szerződés nem tartalmazza is. (Rg. M. U. W. XXVI—355.) Ha valaki ezt hirdeti „Már 20 éve állunk a szakmában!“ — hirdetése nem tekinthető valótlannak, ha a cégtulajdonosok ezen idő óta a szakmában tevékenykedtek, noha sem önálló kereskedők, sem vezető alkalmazottak nem voltak. (Olg Köln, M. U. W. XV—139.) Aki többféle üzletágat folytat, egy bizonyos konkrét üzletágra vonatkozó hirdetéseiben, ennek az üzletágnak az alapítási éveként nem jelölheti meg általában vállalatának alapítási időpontját és nem védekezhetik azzal, hogy megtévesztés nem forog fenn annál fogva, mert a közönség bizalma nem ennek az osztálynak, hanem magának az egész vállalatnak szól. A valótlan adat hirdetése ugyanis alkalmas itt arra, hogy a bizalmat éppen ezen speciális üzletág iránt fokozza és így annak forgalmát indokolatlanul növelje. (Bp. T. 607—193.) 4. n.) Az olyan intézetet (szanatórium, vegyészeti üzem), amely egy elismert tudós nevét használja toldatként cégében, a közönség általában nem kereskedelmi vagy ipari üzemnek, hanem kutatóintézetnek hiszi, amelyet vagy az illető tudós maga vezet, vagy amelyet az ő tiszteletére nevez2. §.
