Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
157 zonyításra szoruló adat (K. IV. 5244—933), de az összehasonlítás tárgyául csak hasonnemű lapok szolgálhatnak; nem lehet tehát egy vidékit fővárosi, országos lappal összehasonlítani. c. ) Az árú szerkezetére vonatkozó valótlan adat híresztelésével követ el reklámszédelgést az, aki alkoholmentes sörnek hirdet olyan italt, amely nem oly módon készül, hogy a sörből az alkoholt kivonják. (Vb. 30737—1931.) Viaszgyertyaként hirdet paraf ingyertyát, holott csak olyan gyertyát szokás viaszgyertyának jelezni, amelyben jelentékeny mennyiségű (16-25%) méhviasz van, s így a gyertya anyagösszetételére utaló valótlan adatot hiresztel, amin nem változtat az sem, ha a parafingyertya a viszgyertyával minőség tekintetében a versenyt felveszi, sőt akár azt felül is múlja. (K. IV. 383—1935.) d. ) Az árú szabadalmazott voltát csak akkor szabad hiresztelni, ha a szabadalmi okirat már kiállíttatott és a szabadalom még nem járt le. Ha egy gépnek egy jelentéktelen szerkezeti része áll szabadalmi oltalom alatt, a gépen „Szabadalmazva“, „Szabadalmazott“, „Szab.“, „Patent“ stb. megjelölést alkalmazni nem szabad, sőt még ha a szabadalom valamely feltétlenül lényegesnek tekinthető részre vonatkozik is, ez még nem jelenti, hogy a versenytörvény által megkövetelt valóság híresztelésének kötelezettségét betartotta az, aki a „Szabadalmazott“ megjelölést használja anélkül, hogy a szabadalom terjedelmét pontosabban körülírná. (Rg. 108—131.) Külfüldön szabadalmi oltalmat nyert árut belföldi hirdetésben „Szabadalmazotténak állítani tilos. A szabadalom bejelentésének megtörténtét magán az árun hiresztelni csak úgy szabad, hogy az oltalom ideiglenes jellege világosan kidomborodjék, mert a szabadalom bejelentése még a szabadalom megadását nem jelenti, a bejelentés felszólalással megtámadható. A szokásos figyelem mellett azonban ennek a tényállításnak (különösen, ha az árun ezen rövidített alakban szerepel: „Szab. bej.“) a laikus közönség azt az értelmet tulajdoníthatja, hogy megadott szabadalommal áll szemben, a bejelentett és a megadott szabadalom közötti jogi distinkciót ugyanis csak hozzáértők ismerik s különösen az említett rövidítésnek azt az értelmet is lehet tulajdonítani, hogy „szabadalom bejegyezve.“ Emellett magának az árunak azonosnak kell maradnia azzal, amely a szabadalmazott eljárás szerint készült. Nem válhatik tehát az eredeti áru egy összetett dolog önállótlan alkatrészévé, nem lehet egyrészt a szabadalmazott, másrészt egyéb eljárás kombinációjából származó termék. (Rg. St. 42—358.) 2. §.
