Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
154 5. Adat nem egyéb, mint tényállítás; élőszóval, nyomtatásban, de rajzzal vagy képpel is, ha az utóbbiak tényállítást fejeznek ki. 6. Híresztelés a tényállításoknak oly módon való közlése, amelyből arra lehet következtetni, hogy az a személyek nagyobb, elvileg korlátlan körének van szánva. Idetartoznak röpcédulák, sajtóközlemények, plakátok, fényreklámok, rádióközlemények, a cégtáblákon alkalmazott szövegek, kirakati adatok, mozgóképszínházakban előadott trükkfilmek stb., de magán az áru burkolatán feltüntetett adatok is. A vevők előtt egyenként élőszóval tett kijelentések azonban éppen azért, mert ezek a közlések rendszerint nincsenek a személyek nagyobb körének „szánva“, híresztelésnek nem tekinthetők, még ha az az eredmény, hogy a tényállításról a személyek nagyobb köre tudomást szerzett, tényleg be is következett. Ha azonban megállapítható, hogy az élőszóval többekhez és bár egyenként intézett közlésben tervszerűség van, pl. egy vállalatnak azt az utasítását teljesítik alkalmazottai, hogy a vevőket vásárlásaik alkalmával egy később megrendezendő vásárra meghívják, a közlés már eredetileg is a személyek nagyobb körének volt szánva s így híresztelésnek tekintendő. Ennek a kritériumnak hiánya folytán a cselekmény adott esetben az 1. §. szerint minősülhet. 7. A valóságnak meg nem felelő adatok azok, amelyek tartalmilag a valósággal ellenkeznek. A törvény itt nem sorolja fel azokat a körülményeket, amelyekkel kapcsolatosan a valótlan adatok felmerülhetnek, a részletes felsorolást a 16. §-ban találjuk meg, ezek: az áru minősége, érték tekintetében mértékadó tulajdonsága, szerkezete, szabadalmazott volta, előállítási módja, az üzem, az üzlet vagy az árukészlet nagysága, az árú eredete (származási helye) a beszerzés forrása, vagy módja, alkalmi oka, vagy célja, a közzétett ár megszabása, az üzleti vagy fizetési feltételek, a vállalat vagy tulajdonosa által elnyert kitüntetés vagy más, személyi, üzemi vagy üzleti ténykörülmények. A 16. §. nem egyéb, mint a 2. §. pönalizálása. A két konkurráló törvényhely tényálladéki elemei a 16. §-ban foglalt egyetlen többlettől, a „jobb tudomás ellenére“ történt cselekvéstől, a tettes szubjektív vétkességének ezen legmaga^ sabb fokától eltekintve — teljesen azonosak. A 2. §. szerinti reklámszédelgés tehát akkor van megvalósítva, ha áru forga- lombahozatalánál a tettes a kelendőség fokozására alkalmas olyan valótlan és megtévesztő tényállításokat hiresztel, ame2. §.
