Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
II. Fejezet: Az üzleti tisztesség szabta korlátok egyes fontosabb áthágásai
153 látszatába öltöztetett reklámközleményekre is vonatkozik. Ha ezek valótlan és megtévesztésre alka’mas adatok segítségével valamely vállalat versenyérdekének előmozdítását célozzák, a közleményért az abban érintett vállalat éppúgy felelős, mintha a tényállítások szokványos hirdetésben jelentek volna meg, feltéve, hogy annak ő a megrendelője, vagy e nélkül is ha — bár arról tudomással birt — a helyreigazításról nyomban nem gondoskodott. (Ld még 1. §. 57., 58.oldal.) A 2. §. tényálladéki elemeit figyelembevéve reklámszédelgést követ el, aki áru forgalombahozatalánál, illetve szolgáltatás teljesítésénél a kelendőség fokozására alkalmas olyan adatokat hiresztel, amelyek a valóságnak meg nem felelnek és megtévesztésre alkalmasak. De az is,a ki a valóságnak megfelelő adatot úgy hireszteli, hogy annak a szokásos figyelem mellett a valóságnak meg nem felelő értelmet lehet tulajdonítani. Ezeket egyenként figyelembe véve: 2. Áru mindaz, ami a kereskedelemnek, ipari vagy iparszerű termelésnek forgalombahozatalra szánt tárgya, szolgáltatás a kereskedelem, ipar vagy iparszerű foglalkozás által nyújtott egyéb teljesítmény, tekintet nélkül arra, hogy ezek fizikai vagy szellemi munka produktumai.Az utóbbiak körébe tartoznak pl. a találmányok, tudományos vagy művészi alkotások stb. 3. „Forgalombahozatalánál“ kifejezésen nem csupán sőt nem is elsősorban azt a folyamatot kell érteni, amikor a termelő a kereskedőhöz, ez pedig a fogyasztóhoz juttatja az árut, hanem inkább az ezt megelőző vagy ezzel kapcsolatos előkészítő, illetve kisérő cselekményeket, mert biszen az árú kelendőségének fokozására elsősorban ez a periodus alkalmas: a már megvett áruval kapcsolatosan, vagy pláne az árú átvétele után hiresztelt valótlanság ugyanis ily irányban csak közvetett hatást gyakorol, amennyiben a konkrét vevőn kivül álló harmadik személyek elhatározását ez utóbbin keresztül befolyásolhatja. 4. Kelendőség fokozására alkalmas az adat, amelyre nézve jogosan tételezhető fel, hogy annak ismeretében a közönség szívesebben fogja a kérdéses árut megvenni, vagy szívesebben fizeti érte a kívánt árat. A Tvt. azonban az áru kelendőségének valóságos fokozását, vagyis az eredmény bekövetkezését e törvényszakasz alkalmazásának feltételéül nem követeli meg, hanem a valótlan adat híresztelését tiltja már akkor, ha az az árú kelendőségének fokozására alkalmas. 2. §.
