Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész

120

ségbe ütköző cselekményt azzal, ha hirdetik és szolgáltatják vendégeiknek a helyszínére való díjmentes fuvarozását, úgy szintén azok a parcellázási vállalatok sem, amelyek ingyen autóbuszt vagy autót bocsátanak a telek iránt érdeklődők rendelkezésére.

11. Reklámötletek, segédeszközök, áruminták utánzása.

Az üzletember minden, a törvény által megvont keretek közé eső reklámeszközt felhasználhat saját áruja kelendőségének fokozására, vállalatának gyarapítására, üzleti hírnevének minél szélesebb! körökben való elterjesztésére. Ebben a tevékenységében azonban csak saját leleményességének és szervezőképességének eredményeit jogosult a verseny szolgálatába állítani, nincs joga tehát saját nehézkes járművét a versenytárs szekere után kötni, mert idegen munka kizsákmányolása, mások fáradsággal és költséggel elért munkája eredményének a saját üzleti verseny céljaira való kihasználása az üzleti tisztesség, valamint a jóerkölcs követelményeivel ellentétes. (K. IV. 258—1932.)

A reklámötletek és azoknak gyakorlati hasznosítása sokszor jelentős elmemunkát, tervszerű felépítést, sok fáradságot és költséget igényel: a versenytársaknak a hatályos védelemre való jogát vonná kétségbe tehát, aki a vállalatokra nézve sokszor igen számottevő értéket jelentő ezen immateriális javaktól az oltalmat megtagadná.

Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy egy általános rcJdámmódszer mindenki által szabadon alkalmazható, mert az üzleti élet fejlődésének útját zárná el egy olyan álláspont, amely egyeseknek monopóliumszerű jogot biztosítana arra, hogy a gyakorlati élet fejlődésének egy bizonyos útján azzal a hatállyal vessék meg a lábukat, hogy azon más el nem indulhat és tovább nem haladhat.

A hirdetési módszerek1 tehát mindenki előtt nyitva állanak, csak az ezeknek keretében alkalmazott egészen speciális eljárások képezhetik oltalom tárgyát. így pl. az; Oktogon- téren alkalmazott villamos reklám első hirdetője nem tiltakozhatott volna sikerrel az ellen, hogy versenytársai ugyanezen a módon hirdessenek, ugyanígy az, aki elsőnek használta fiel erre a célra a hangos- vagy trükkfilmet. A napilap, amely először adott vasárnapi számához képes mellékletet, ezt az ötletet nem sajátíthatta ki, de az a folyóirat sem, amely kézimunka-mintákat juttatott mellékletként olvasóinak.

1. §.