Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
I. Magánjogi rész - I. Fejezet: A tisztességtelen versenyről általában - B) Különös rész
113 előnyöket biztosított. Miközben az OLG. előrebocsátja, hogy egy magánelektromos üzem mindezt jogosan megtehetné, a következőket jelenti ki: „az alperessel szemben az eset any- nyiban különböző, hogy helyzeténél fogva, mint közüzem, olyan kötelességeket tartozik teljesíteni, amelyek magánvállalatra nézve szóba sem jöhetnek. Reá nézve nem lehet közömbös, hogy ilyen magatartás, vagyis a monopolisztikus helyzet kihasználása által a versenyvállalatok egy csoportját lehetetlenné teheti. Az alperes üzeme közpénzekből létesült, tehát olyan eszközökből, amelyekhez ez a csoport is hozzájárult a maga állandó fizetéseivel. Ha igaz is, hogy ennek a közüzemnek a felszerelési munkálatokból előálló nyeresége a polgárság javára esik, ez még nem jogosítja fel őt olyan magatartásra, amely a versenyvállalatok egy csoportjának gazdasági megsemmisítéséhez vezethet. Azok a hátrányok, amelyek egy ilyen megsemmisítés vagy akárcsak súlyos károsítás által is okoztatnak, nem állanak arányban a célba- vett előnyökkel. Ha az alperes üzemének, mint üzleti alapelvek szerint vezetett vállalatnak azzal is törődnie kell, hogy magát fenntartsa és a beléje fektetett városi közvagyon megfelelő jövedelmezőségéről is gondoskodjék, mégis legfőbb szempontja kell, hogy legyen, hogy vállalatát olyan elvek szerint vezesse, hogy ennek nyomása alatt a város polgárai mértéktelenül ne szenvedjenek. Csak az ilyen eljárás felel meg minden helyesen és igazságosan gondolkodó ember felfogásának.“ Mint általában a verseny területén mindenütt, a monopolisztikus helyzet kihasználását is a követett cél, vagy a cél elérésére fordított eszközök minősítik tisztességtelenné. A közhatóság (állam, város) akaratából ilyen monopolisztikus helyzetet élvező vállalat versenycselekményeinél azonban minden visszaélést sokkal szigorúbban kell elbírálni azért, mert ezeknek már puszta létezése, különleges eszközök igénybevétele nélkül is súlyos és lebírhatatlan versenyhelyzeti előnyt jelent a versenytársakkal szemben. Ha tehát még ezen kivételes helyzetükből merített olyan versenyeszközökhöz is folyamodnak, amelyekkel magánvállalatok semmiképpen sem rendelkezhetnek, vagy olyan módon folytatnak versenyt, ahogy az utóbbiak ezt meg sem tehetik, minthogy úgy versenyzésük módja, mint eszközeik a normális verseny keretén kívül esnek, — a legkíméletlenebb elbírálás is indokolt. 1. §•
