Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
12 IV. FEJEZET. Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések. 30. §. Vállalat a jelen törvény értelmében minden, akár egyéni, akár társas üzem, amely áruk előállításával vagy forgalombahozata- lával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozik. Nem tesz e részben különbséget, hogy az üzem az 1875. évi XXXVII. vagy az 1884. évi XVII. törvénycikk rendelkezései alá esik-e vagy sem. Az őstermelés körébe tartozó üzemek közül a jelen törvény rendelkezései alá csak azok esnek, amelyekre az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezései is alkalmazhatók, vagy amelyek a kereskedelmi, illetőleg ipari üzemek módjára vannak berendezve. Áru, illetőleg szolgáltatás a jelen törvény értelmében az őstermelésnek, az iparnak, a közfelfogás szerint ipari természetű szabad foglalkozásnak, úgyszintén a kereskedelemnek és hitelnek körébe eső minden termény vagy termék, illetőleg szolgáltatás, ha az előbbi bekezdésnek megfelelő vállalat üzemi körébe tartozik. Versenytárs (versenyvállalat) ja jelen törvény értelmében minden azonos tárgyú vagy hasonnemü vállalat, amennyiben a távolsági viszonyokra és az esetnek egyéb körülményeire figyelemmel az üzleti versenyben érdekeltnek tekinthető. 31. §. Külföldiek a jelen törvény oltalmában csak akkor részesülnek, ha a magyar állam területén vállalatuk (30. §.) van, vagy ha részükre ezt az oltalmat nemzetközi szerződés biztosítja; ilyen hiányában csak akkor, ha az állam, amelynek kötelékébe tartoznak, a magyar állampolgároknak a tisztességtelen verseny ellenében ugyanoly oltalmat biztosít, mint saját honosainak. Ha a magyar állam területéről származó áruk valamely államban a bevitelnél vagy az átviteli forgalomban a származási helynek megjelölése tekintetében (2—4. §§.) kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek, mint más országokból származó áruk, a minisztérium az ily állammal szemben megtorlást alkalmazhat. Rendelkezéséről a minisztérium a törvényhozásnak jelentést tenni köteles. 32. §. Abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlésétől tartózkodást is kell érteni. Amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, a tisztességtelen verseny abbanhagyását (1. §. 2. bek.) — a 15. és 20. §-ok alá eső cselekmények kivételével — bármelyik versenytárs, valamint a 24. §-ban említett testületek és szakegyesületek is követelhetik. (Kiegésziti az 1933. évi XVn. t. c. 19. §-a.) 33. §. A jelen törvényben megállapított vagyoni felelősség a részeseket (tettestársat, felbujtót, segédet) is terheli. Ha a cselekményt valamely kereskedelmi társaságnak, egyesületnek vagy jogi személynek törvényes képviselője ügykörének ellátásában követte el: a vagyoni felelősség magát a társaságot, egyesületet vagy jogi személyt is terheli.
