Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)

A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege

12 IV. FEJEZET. Vegyes, átmeneti és zárórendelkezések. 30. §. Vállalat a jelen törvény értelmében minden, akár egyéni, akár társas üzem, amely áruk előállításával vagy forgalombahozata- lával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozik. Nem tesz e részben különbséget, hogy az üzem az 1875. évi XXXVII. vagy az 1884. évi XVII. törvénycikk rendelkezései alá esik-e vagy sem. Az őstermelés körébe tartozó üzemek közül a jelen törvény rendelkezései alá csak azok esnek, amelyekre az 1875. évi XXXVII. törvénycikk rendelkezései is alkal­mazhatók, vagy amelyek a kereskedelmi, illetőleg ipari üzemek módjára vannak berendezve. Áru, illetőleg szolgáltatás a jelen törvény értelmében az őster­melésnek, az iparnak, a közfelfogás szerint ipari természetű szabad foglalkozásnak, úgyszintén a kereskedelemnek és hitelnek körébe eső minden termény vagy termék, illetőleg szolgáltatás, ha az előbbi be­kezdésnek megfelelő vállalat üzemi körébe tartozik. Versenytárs (versenyvállalat) ja jelen törvény értelmében min­den azonos tárgyú vagy hasonnemü vállalat, amennyiben a távol­sági viszonyokra és az esetnek egyéb körülményeire figyelemmel az üzleti versenyben érdekeltnek tekinthető. 31. §. Külföldiek a jelen törvény oltalmában csak akkor része­sülnek, ha a magyar állam területén vállalatuk (30. §.) van, vagy ha részükre ezt az oltalmat nemzetközi szerződés biztosítja; ilyen hiányában csak akkor, ha az állam, amelynek kötelékébe tartoznak, a magyar állampolgároknak a tisztességtelen verseny ellenében ugyanoly oltalmat biztosít, mint saját honosainak. Ha a magyar állam területéről származó áruk valamely államban a bevitelnél vagy az átviteli forgalomban a származási helynek megjelö­lése tekintetében (2—4. §§.) kedvezőtlenebb elbánásban részesülnek, mint más országokból származó áruk, a minisztérium az ily állam­mal szemben megtorlást alkalmazhat. Rendelkezéséről a minisztérium a törvényhozásnak jelentést tenni köteles. 32. §. Abbanhagyás alatt valamely cselekmény ismétlésétől tar­tózkodást is kell érteni. Amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik, a tisztes­ségtelen verseny abbanhagyását (1. §. 2. bek.) — a 15. és 20. §-ok alá eső cselekmények kivételével — bármelyik versenytárs, vala­mint a 24. §-ban említett testületek és szakegyesületek is követel­hetik. (Kiegésziti az 1933. évi XVn. t. c. 19. §-a.) 33. §. A jelen törvényben megállapított vagyoni felelősség a részeseket (tettestársat, felbujtót, segédet) is terheli. Ha a cselekményt valamely kereskedelmi társaságnak, egyesü­letnek vagy jogi személynek törvényes képviselője ügykörének el­látásában követte el: a vagyoni felelősség magát a társaságot, egye­sületet vagy jogi személyt is terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents