Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. T.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
A tisztességtelen versenyről szóló törvény szövege
13 A vagyoni felelősség a vállalat birtokosát akkor is terheli, ha a cselekményt valamelyik alkalmazottja a vállalatra vonatkozólag reábízott teendők teljesítésében követte el. A felelősség alól a vállalat birtokosa csak akkor szabadul, ha bizonyítja, hogy a cselekmény elkövetését rendes üzleti gondossággal sem előzhette meg. Kártérítésre kötelezett több személy egyetemleg felel. 34. §. Ha a cselekményt sajtóközleménnyel (1914. évi XIV. törvénycikk 2. §.) követték el: a szerkesztőt, a kiadót, a nyomda, vagy más többszörösítő vállalat tulajdonosát és a terjesztőt a jelen törvényben megállapított kártérítési kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tudva működött közre a cselekmény elkövetésénél. Ha a cselekményt időszaki lap (1914. évi XIV. törvénycikk 3. §.) közleményével követték el, a kiadó az abbanhagyási kötelezettséget megállapító jogerős bírói ítéletnek, habár azt nem is ellene hozták, kártérítési kötelezettség terhe mellett eleget tartozik tenni, mihelyt arról a bíróság vagy aj felperes útján az ítélet közlésével tudomást szerez. A jelen szakasz alkalmazása esetén az 1914. évi XIV. törvénycikk 40. §-a nem irányadó. 35. §. A jelen törvény alapján követelhető kártérítés az elmaradt nyereségre is kiterjed. Ha a cselekményt sajtóközleménnyel (34. §. 1. és 2. bek.) vagy akár sajtóközleménnyel, akár más módon, bitorlással vagy utánzással (7—12. §.), hírnévrontással vagy hitelrontással (13. §.), vagy üzleti megvesztegetéssel (20. §.), vagy titok elárulásával vagy felhasználásával (15, §.) szándékosan követték el: az abból eredő nem vagyoni kárért is lehet méltányos pénzbeli kártérítést (elégtételt) követelni. 36. §. Ha a kereset abbanhagyásra vagy kártérítésre irányul, a bíróság a nyertes fél kívánatára elrendelheti, hogy az ítélet valamely időszaki lapban a vesztes fél költségén közzététessék. 37. §. Az abbanhagyási és kártérítési követelés attól a naptól számítandó hat hónap alatt évül el, amikor a sértett fél a cselekményről és a felelős személy kilétéről tudomást nyert, a tudomásra való tekintet nélkül pedig a cselekmény elkövetése napjától számított három év alatt. A kártérítési követelés elévülése nem kezdődhetik meg előbb, mintsem a kár beállott. 38. §. A jelen törvény alapján indítható polgári perek, ameny- nviben a 44. §-ból más nem következik, a kir. törvényszékek1 hatáskörébe tartoznak. Dletékes kizárólag annak a helynek törvényszéke, ahol az alperesnek üzleti telepe vagy ilyennek nemlétében rendes lakóhelye van. Ha az alperesnek belföldön sem üzleti telepe, sem rendes lakóhelye nincs, kizárólag annak a helynek törvényszéke illetékes, ahol az alperes állandóan tartózkodik; ha pedig az alperesnek belföldön állandó tartózkodási helye nincs, a cselekmény elkövetése helyének törvényszéke illetékes.
