Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
74 Az 1895 : XXXVII. t.-c. a találmány eltulajdonításának bizonyítása többnyire igen nehéz. Különösen akkor, ha a feltaláló magyarázat vagy rajz alapján modellt készíttet s a modellkészitő vagy környezete visszaél a helyzettel és a szabadalomnak saját neve alatt való bejelentésével megelőzi a feltalálót. Pláne, ha a bejelentést stróman neve alatt teszi. A feltaláló tehát akkor jár el helyesen, ha találmányát lehető gyorsan bejelenti, feltétlenül a modellkészítés előtt, még akkor is, ha a találmánya nem is egészen kiforrott. Abban az esetben, ha a valódi feltaláló bizonyítani képes, hogy a bejelentő az ő adataiból merítette bejelentése tárgyát, a felszólalás sikerrel jár és ez esetben -— ha 30 napon belül bejelenti — igénybe veheti a megtámadás folytán szabadalmi oltalomban nem részesült előbbi bejelentés napjának elsőbbségét. Ez a kedvezmény szerintem teljesen helytelen, mert egészen érdemtelenül éri a feltalálót, akinek az lett volna érdekeivel szemben a kötelessége, hogy találmányát minél hamarabb jelentse be s ha már jogosulatlanul meg is előzte valaki, ez ellen ám legyen jogorvoslata a felszólalásban, de mulasztásáért még meg is jutalmazni, ebben nincs semmi ráció. Annál kevésbbé, mert igen-igen kétséges, hogy vájjon a külföldön elismerik-e ennek a találmánynak ilyen elsőbbségét, mikor a szerződő államok az elsőbbséget csakis az illető bejelentőnek első bejelentése napjától kötelesek elismerni és ezt is csak az első bejelentéstől számított 12 hónapon belül. Komplikálja a dolgot még az is, hogy pl. az egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésnél a bejelentő arra is esküt tartozik tenni, hogy 12 hónapnál régebben sem ő, sem tudtával más az illető tárgyra egy államban sem kért szabadalmat, már pedig egy ilyen felszólalással az ügy igen könnyen elhúzódik 12 hónapnál hosszabb időre. Feltéve azonban, hogy a hazai bejelentő, ki az őt megelőző kalóz-bejelentő bejelentését sikeresen támadta felszólalással meg, hazai bejelentésének (tehát nem a megtámadott bejelentésnek) alapján veszi igénybe külföldi szabadalmi bejelentésénél az elsőbbséget, külföldön mindenütt a magyar szabadalmának bejelentése napjától élvezi az elsőbbséget, mig belföldön a megtámadott előbbi bejelentés elsőbbségét veheti igénybe. Törvényünknek ez a rendelkezése tehát meglehetősen indokolatlan. A szakasz második bekez-
