Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
72 Az 1895 : XXXVII. t.-c. > ságrontó, ha a találmány minden lényeges alkateleme hozzáférhető, illetőleg szakmabeliek előtt megérthető módon jelentkezik. Egyébként a kiállításokon való bemutás ujdonság- rontó hatását az időközben hozott 1911. évi XI. t.-c. hatályon kívül helyezi azokra a bel-, vagy külföldi kiállításokra, amelyekre nézve esetról-esetre a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ily értelemben rendelkezik. (Hivatalos vagy hivatalosan elismert kiállítások). Az 1895. évi XXXVII. t.-c. életbelépte előtt Magyar- országban és Ausztriában érvényben volt szabadalmi jogszabályok szerint a szabadalmak leírásai hivatalos nyomtatásban meg nem jelentek, miért is azok írott leírásainak külön ujdonságrontó jellegét volt szükséges a törvényben kimondani. A 3. §. 3. pontja csakis ezekre a régi szabadalmakra érthető, amit egyébként a szabadalmi hivatal egyik plenáris ülése is kimondott. Két vagy több egymástól különböző találmány csak akkor foglalható egy szabadalomba, ha e találmányok egy és ugyanazon tárgyra, mint ennek alkotó részeire, vagy közreható eszközeire vonatkoznak. Ez alá a szakasz alá azok az egységes tárgyra vonatkozó találmányok tartoznak, melyeket kombinációs találmányoknak szokás nevezni, pl. a légfék szerkezete és a hozzátartozó vezetéknek az egyes kocsikkal való kapcsolata. Ellenben egy ugyanazon találmánynak többféle kiviteli alakja nem tartozik e szakasz alá, minthogy a többféle kiviteli alak egy találmány egy elven alapuló foganatositása, tehát egyetlen találmányt jelent, miért is természetesen egy szabadalomba foglalható. Nem igy az azonos problémának különböző princípiumok alapján való többféle megoldása. Ezek külön-külön találmányt alkotván, csak egymástól elkülönítve szabadalmazhatok.
