Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

I. A szabadalmak tárgya.

71

Az 1. §.-ban említett ujdonsági feltétel negatív 3. elhatárolását tartalmazza ez a szakasz, mely tehát a bejelentett találmányok újdonságának elbírálásánál bír rendkívüli fontossággal, minthogy megállapítja, hogy melyek az ujdonságrontó körülmények. Az újdonság iránti követelményeket szabadalmi törvényünk a lehető legszigorúbban szabta meg, amire szükség természetesen nem volt, hiszen még Németország és Ausztria szabadalmi törvényei is enyhébben biráltatják el az újdonság kérdését. Mig a nyilvános nyomtatványoknak — akár belföldiek, akár külföldiek ezek — Ausztriában és Németországban is ép úgy ujdonságrontó hatásuk van, mint hazánkban, addig a nyilvános gyakorlatbavétel csak akkor ujdonságrontó az említett két iparállamban, ha a gyakorlás belföldön történt, mig a magyar törvény úgy a bel-, mint a külföldi nyilvános gyakorlatbavételt az újdonság hiányának tekinti.

Ahoz, hogy a nyomtatvány ujdonságrontónak legyen tekinthető, szükséges, hogy a nyomtatvány a bejelentés előtt közzé is legyen téve, vagyis, hogy forgalomba került legyen. Az olyan nyomtatvány, mely a sajtót ugyan a bejelentés előtt hagyta el, azonban forgalomba nem került, vagy pedig nem lévén a nyilvánosság számára szánva, csak szűk körben, vagy pláne valamely hatóság, intézet vagy vállalat személyzetének intern használatára osztatott ki, közzétett nyomtatványnak, tehát ujdonságrontónak nem tekinthető. Hogy a nyomtatvány ujdonságrontó legyen, elengedhetetlen követelmény továbbá az is, hogy a bejelentett találmány leirását vagy rajzát oly mértékben és oly módon tartalmazza, hogy szakmabeliek minden hozzátevés nélkül megérthessék és használatbavehessék. Hogy használatba vették-e, e kérdés elbírálásánál teljesen közönbös ; elég, ha a használatbavétel a leírás vagy rajz alapján lehetségessé vált.

Akkor sem uj a találmány, ha a bejelentés ideje előtt nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállítás utján vált annyira ismertté, hogy szakmabeliek használatba vehették. Rejtett helyen titoktartásra kötelezett személyek előtt való gyakorlatbavétel, vagy kisérlet természetesen nem ujdonságrontó. A kiállításokon való szerepeltetése valamely találmánynak természetesen csak akkor ujdon-