Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

70

Az 1895 : XXXVII. t.-c.

szerfölött károsnak mutatkozott, különösen a hadügy- ministerium szeszélyes viselkedése keltett sűrű és jogos visszatetszést, amikor egy-egy haditechnika körébe vágó találmánynak szabadalmazási eljárását évekre megakasztotta Magyarországon, holott külföldön ilyen akadályok sehol sem merültek fel. Evvel a viselkedéssel el is riasztotta az e, szakba vágó találmányok alkotóit Magyar- országról. Es noha e pont világosan felsorolja, hogy mely találmányok szabadalmazása ellen emelhető tiltakozás, még az is megtörtént, hogy a hadsereg által is használható, de a felsoroltak körén kívül eső találmányok szabadalmazási eljárását is megbénította e §-ra való hivatkozással emelt tiltakozás. Holott sem ezek, de még a tisztán katonai célra való egyéb találmányok, pl. tábori ágyak, sátrak, főzőkészülékek, nyergek, tölténytáskák, messzelátók, távolságmérók stb. sem vonhatók ez alá a pont alá.

3. §■

Nem tekinthető újnak a találmány, ha az bejelentése idejében :

1. közzétett nyomtatványok vagy egyéb sokszorositások utján már annyira ismeretessé vált, hogy a szakértők által használható volt ;

2. nyilvános gyakorlatbavétel vagy kiállitás utján oly ismeretessé vált, hogy szakértők által használhatása lehetségessé vált ;

3. már szabadalom tárgyát képezte.

A találmány közzététel vagy gyakorlatbavétel dacára újnak tekintendő, ha utolsó gya- korlatbavétele vagy közzététele óta a találmány bejelentéséig 100 év már eltelt.

Az, hogy a külföldön megjelent hivatalos hirdetés a szabadalom újdonságát mennyiben szünteti meg, a külállamokkal kötött szerződések szerint Ítélendő meg (16. §.).