Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
I. A szabadalmak tárgya. 69 maga nemében az egész világon egyedül álló korlátozás, 2. §, mely joggal gyakori támadásban részesül. Magyarázatra sem szorul e §. 1. pontja, annyira indokolt, hogy törvénybe, rendeletbe vagy közerkölcsi- ségbe ütköző találmányokra szabadalom nem adható ; érthető a §. 3. pontja is, mert az ellenkezője abszurdum volna. Tudományos tantételen vagy elven, mint ilyeneken ugyanis mi szabadalmazni való sincsen, hiszen a tudományos tantételek tulajdonkép nem is találmányok, hanem felfedezések. Annak kiderítése pl., hogy a háromszög szögeinek összege 180 fok, egy természeti törvénynek felfedezése, melynek ismerete a műszaki foglalkozások számos terén sűrűn hasznosítható, de nem lévén iparilag alkalmazható, de meg nem is lévén ellenőrizhető az ily tantételre netán engedélyezett szabadalom bitorlása, annak fentartása is teljesen céltalan volna. Ugyanebbe a kategóriába esik pl. az a tétel is, hogy az ellipszis kerületének bármely pontjából a két gócponthoz húzott egyenesek hosszainak összege állandó. Ez a tantétel tehát szintén nem tarthat számot szabadalomra ; az ezen tantétel alapján szerkesztett ellipszisrajzoló műszer azonban — feltéve, hogy a törvény egyéb feltételeit kielégíti — joggal részesül szabadalmi oltalomban. A 2. §. 4. pontja az élelmi cikkekre, gyógyszerekre és vegyi utón előállított cikkekre a szabadalmi oltalmat kizárja és csak az előállításukra szolgáló eljárást részesíti oltalomban. Ennek az intézkedésnek az az értelme, hogy ha valaki pl. az oxigén előállítására az eddigitől eltérő eljárást talál fel, erre szabadalmat kaphasson, maga az oxigén azonban ne legyen lefoglalható. A 2. §. 2. pontja a hadi fegyverekre, robbanó, vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadihajókra vonatkozó találmányokat teljesen kiszolgáltatta a hadügyi kormánynak, melynek az itt emlitett kereskedelemügyi minister egyszerű szócsöve. Hasonló rendelkezés csak az orosz szabadalmi törvényben volt, ma már ott is megszüntették. Szégyene ez a pont törvényünknek annál inkább, mert ugyanannak a magyar-osztrák közös hadseregnek kényére szolgál, amelynek természetszerűen nagyobb kontingensét nyújtó Ausztria szabadalmi törvényéből ilyen szervilis rendelkezés teljesen hiányzik. A feltalálói tevékenységet e téren ily intézkedéssel megbénítani