Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

68

Az 1895 : XXXVII, t.-c.

] g alakváltoztatás, a méretváltoztatás, az anyagcsere, (ugyanazon hatást előidéző anyagok, vagy eszközök helyettesitése), vagy ismert szerkezetnek más iparágba való egyszerű áttétele. Ellenben kétségtelenül szabadalmazható találmányoknak tekintendők ezek is, ha uj műszaki hatással járnak.

Ipari értékesíthetőség alatt nemcsak a szorosan vett ipari, hanem a kereskedelmi, mezőgazda- sági stb. téren való alkalmazhatóságot is kell érteni.

2. §■ 2. §.

Szabadalom nem engedélyezhető oly találmányra :

1. melynek gyakorlatbavétele törvénynyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik:

2. mely a közös hadsereg, haditengerészet vagy a honvédség hadképességének emelésére szükséges hadi fegyverekre, robbanó vagy lőszerekre, erődítésekre vagy hadihajókra vonatkozik, amennyiben a szabadalom megadása ellen a 34-ik §. 2-ik bekezdésében foglalt határidő alatt a kereskedelemügyi minister tiltakozik;

3. tudományos tantételekre és elvekre, mint ilyenekre ;

4. emberi és állati élelmezésre szolgáló cikkekre, gyógyszerekre és oly tárgyakra, amelyek vegyi utón állíttatnak elő ; ezek előállításánál alkalmazandó eljárás azonban szabadalmazható.

A szabadalmi védelmet igénylő találmánynak az 1. §-ban foglalt feltételek kielégítésén kivül nem szabad a 2. §-ba ütköznie. A 2. §-nak 1. pontja teljesen indokolt, ugyanez mondható a 4. pontról, sőt a 3-ikról is ; a 2. pont azonban teljesen igazságtalan, helytelen és a