Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
AZ 1895. ÉVI XXXVII. TÖRVÉNYCIKK a találmányi szabadalmakról. (Szentesitést nyert 1895. évi julius hó 7-én. Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1895. évi julius hó 14-én. Életbe lépett 1896. évi március hó l-én.) I. FEJEZET. A SZABADALMAK TÁRGYA. 1. §• Szabadalmazható minden uj találmány, mely iparilag értékesíthető. A magyar szabadalmi törvény I. §-a szabadalmi oltalomban részesíteni rendeli azokat a találmányokat, melyek újak és iparilag értékesíthetők. Ebben a §-ban tehát meg vannak az oltalomban részesíteni óhajtott találmányokhoz fűzött feltételek szabva ; amely találmány tehát ezeket a feltételeket kielégíti, joggal tarthat számot szabadalomra. (Kivételt képeznek természetesen a 2. §-ban felsorolt esetek.) Az 1. §-t jobb megérthetés céljából elemezzük szavanként: Nem egészen szabatos a törvény első szava, mert maga a „szabadalmazni“ ige bizonytalan fogalmat takar. Nem világos ugyanis, hogy a feltaláló azon cselekvését kell-e alatta értenünk, amelylyel a hatósághoz találmányára szabadalmi védelemért folyamodik, avagy a hatóság azon funkcióját, amelylyel a feltaláló említett kérelmét teljesiti. A „szabadalmazható“ kifejezés alatt helyesen az értendő, hogy valamely találmány szabadalmi oltalomban részesíthető. Ezt sem szabad azonban a 5 Dr. TÖRÖK : A talalmá nyi szabadalom.
