Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.
66 Az 1895 : XXXVII. t.-c. hatóság kényétől-kedvétől függőnek tekinteni, hanem a hatóság kötelességében állónak, annak ugyanis, hogy a feltalálónak jogában áll szabadalmat követelni ; az nem kegyből jár ki neki, hanem igényének az erre illetékes hatóságnál való bejelentésével utóbbit kötelességszerü funkcióra kényszeríti, melynek eredménye — feltéve, hogy a szükséges kellékek fennforognak — szükségképen a szabadalom elismerése, vagyis megadása. Szándékosan nem használom e helyen a törvényben is előforduló „engedélyezése“, (2. §.) és „adományozása“ (17. §.) kifejezéseket, mivel ezek a concessio, vagy donatio, tehát a hatalomnak discretionális jogából fakadó kedvezés jellegét viselik magukon. U j a találmány abban az esetben, ha az az erre illetékes hatósággal való közlés (bejelentés) előtt ismeretlen volt. Hogy mely esetekben nem uj a találmány, azt a törvény 2. §.-a taxatíve felsorolja, amiből azután következik, hogy az ezen felsorolásban nem említett esetekben a találmányt újnak kell tekinteni s arra szabadalom követelhető. A találmány definícióját a szabadalmi törvény nem adja, de ez nem is baj, mert hogy találmány-e valamely alkotás, az mindenkor a felmerülő eset tényezőinek figyelembe vételével döntendő és dönthető el. A szakírók ugyan számtalan többé-kevésbbé sikerült fogalommeghatározást szerkesztettek, azonban épen mivel ezek egyike sem fedi pontosan a találmány fogalomkörét, kiderült, hogy a találmány fogalmi körének szabatos definiálása lehetetlen, sót egyenesen káros. Ami ugyanis tegnap esetleg még helyes lehetett, azt a tudomány sokszor ugrásszerű fejlődése ma már túlhaladott állásponttá, sántitó definícióvá teszi, mely azután holnapra megölő betűje lehet annak az ügynek, amelyet szolgálni van hivatva Még legjobban közelíti meg a találmány fogalomkörét Knopp definíciója ; „találmány mindazon készülék és eljárás, mely uj műszaki hatást idéz elő, vagy egy már ismert műszaki hatást uj módon eredményez.“ Szabadalmi hivatalunk kialakult gyakorlata is az eddigitől eltérő uj műszaki hatást követel meg a találmánytól s amely szabadalmi bejelentésben uj műszaki hatás nem fordul elő, ennek hiányát konstatálja s a szabadalmat találmányi jelleg hiányában
