Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

VIII. A bitorlások és a büntetések

149

a szabadalom tárgyát tiltott módon hasz" 49 nálja úgy, hogy ez által a szabadalom tulajdonosának e törvényben gyökerező jogait sérti. Éhez a felfogáshoz a magam részéről nem járulhatok. Semmi oka sem lehetett a törvényhozónak arra, hogy a tudatosság fennforgását csak erre az esetre korlátozza, ha ez mégis szándékában volt, külön mondatban juttathatta volna kifejezésre, holott a 49. §. evvel foglalkozó kezdőmondata a legjobb esetben is két- félekép magyarázható.

Minden eshetőség okozta váratlan kár elkerülésére tehát nem lehet eléggé ajánlani a szabadalomtulajdonosnak, hogy áruján, nyomtatványain, prospektusain stb. a szabadalom meglétét tüntesse fel A bitorló ezek után nem hivatkozhatik arra, hogy a szabadalomról tudomása nem volt.

Nézetem szerint helytelen a törvénynek az az intézkedése, amellyel a szabadalombitorlást kihágásnak minősiti és igen enyhén mindössze 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetén pedig két hónapig terjedhető elzárással és ugyanakkora pénzbüntetéssel sújtja. A szabadalombitorlás deliktumára legalább is két kategóriát, a kihágást és a vétséget kellett volna felállítani, mert a szabadalombitorlás okozta kár sokszor nincs arányban a kiszabható legnagyobb büntetéssel sem.

50 §. 50

A 49. §-ban körülirt kihágás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik és csak a sértett fél indítványára üldözhető.

A szabadalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leírás szolgál alapul ; ennélfogva nem vehető tekintetbe semminemű utólagos, ama leírásban nem foglalt értelmezés.

Amennyiben a leírásnak értelmezése iránt vita támad, a bíróság, ha szakértők kihallgatását