Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)

Különös rész - A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. t.-c.

V. Az eljárás.

119

A bejelentés visszautasítása ellen a vissza- 33. §. utasító végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye a bírói osztályhoz.

A szabadalmi bejelentés beérkezte után tárgya szerint egyik (mérnök) bírónak osztatik ki, ki azt megvizsgálja. Téves sokaknak az a felfogása, hogy ez a vizsgálat csak alaki szempontokat vesz figyelembe, mert az újdonság kivételével a vizsgálat minden irányban kiterjed a bejelentés tárgyára.

Amennyiben a 30—32. §§-ban felsorolt kellékek valamelyike hiányzik, bejelentőt határidő kitűzése mellett e hiányok pótlására, illetőleg nyilatkozattételre hívja fel. E felhívás teljesítésének elmulasztása a szabadalmi bejelentés visszavontnak való kimondását vonja maga után. Ha a bejelentő a felsorolt hiányokat pótolja, vagy pedig a kívánt pótlás megtagadásával nyilatkozatot ad be, melyben bejelentésének eredeti alakjához ragaszkodik, az ügy a bejelentési osztály ülése elé kerül, mely felette dönt.

Ha a bejelentési osztály úgy találja, hogy a bejelentésben hiányok vannak, vagy hogy a bejelentés nem szabadalmazható (1. és 2. §.), a bejelentést visszautasítja.

Ily hiányok lehetnek pl. a következők :

a) aTTejelentés tárgya nem találmány ;

b) a bejelentés tárgya nem szabadalmazható találmány ;

c) a bejelentés tárgya nem egységes, több találmányt tartalmaz ;

d) pótszabadalom bejelentésénél, hogy az a törzsszabadalom tárgyának nem továbbfejlesztése ;

e) a leirás valamelyik része érthetetlen ;

f) a leirás a rajzokkal nincsen összhangban ;

g) a találmány nincsen oly részletesen ismertetve, hogy abból a szakértők megérthessék ;

h) az igénypontok nem jellemzik a találmányt ;

í) az igénypontok nincsenek helyesen megfogalmazva.