Török László: A találmányi szabadalom: a szabadalmi jog és gyakorlat különös tekintettel Magyarországra (Budapest, 1913)
Bevezetés
Bevezetés. 11 Ezek a kétségtelenül fennforgó veszedelmek cseppet sem alkalmasak tehát arra, hogy az alkotó elméket feltalálói tevékenységre serkentsék, hanem az ipar fejlődésének vitathatatlanul gátjai. Az ipar, a haladás, a kultúra fejlesztésének és terjesztésének tehát eminens érdeke a találmányok alkotása. A feltalálókat megvédeni az utánzók ellen és illetőleg a szabadalom adásával megjutalmazni tehát az államhatalomnak egyenes kötelességében áll. Ebben a szabadalmi oltalomban részesítvén a feltalálót, a szabad forgalomnak tényleg némi korlátot állít, azonban ez a korlát addig nem ismert gazdasági területet kerít be és annak kihasználását biztosítja a feltalálónak és igy szerzett jogot nem sért. Amint ingó és ingatlan dolgok tulajdonjoga megszerzésének egyik módja a foglalás, a szabadalom, illetőleg már a találmány birtokába jutásnak is foglalás a módja. A találmány tulajdonképen meglevő természeti erők hatásai eredőjének tekinthető eredmény. Aki tehát ezeket az erőket tudatosan úgy csoportosítja, helyesebben : úgy hattatja egymásra, hogy azok eredője uj eredmény, uj érték, az jogot szerzett magának arra, hogy az uj értéket hatalmába vegye. A gazdátlan földterületnek, gyümölcsnek birtokba vevése, a vadnak verembe ejtése, vagy lelö- vése, a halnak hálóba ejtése a foglalásnak közismert esetei. Amint az uratlan jószág tulajdona az első foglaló személyé lesz, azonkép a találmány tulajdonjoga is az első foglalót, a feltalálót illeti meg. Amint Amerika vad Nyugatán a gazdátlan területeken aranymezőt felfedező kutatók közül egy-egy érnek tulajdonjoga azé lesz, aki arra legelőször bukkant rá és erre vonatkozó igényét a hatóságnál legelsőnek jelenti be, úgy a szabadalom is azt illeti meg, ki erre vonatkozó jogos igényét leghamarabb közli az erre rendelt hatósággal. Amint az uratlan jószágnak birtokba vevője senki jogát sem sérti, úgy az ismeretlen találmány