Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
köröknek igen nagy része már a szabadalmi hivatal székhelyétől való távolság miatt nincs mindig abban a helyzetben, hogy a hatvan napos záros határidő alatt a bejelentést, leírást stb. betekinthesse. Ezért szükséges a tervezet felfogása szerint, hogy már a hivatalos közlönyben közhírré tett adatokból lehessen megfelelő tájékozást nyerni. Ezért vette fel a tervezet azt a rendelkezést, hogy az igénypontok is kihir- detendők, megegyezően különben az osztrák szab. törvény 57. §-ával. Magától értetődik, hogy ha az igénypontok nagyon terjedelmesek, megfelelő kivonat lesz csak közzéteendő, a miből minden érdekelt mindenesetre legalább annyit kivehet, vájjon a bejelentés érinti-e az ő érdekét és érdemes-e a kitett iratokat betekinteni. Különben a tervezet felfogása szerint a jelen törvény szerint is közzé lennének teendők az igénypontok, mert »az, a mi a szabadalmi oltalom alá helyezni kívántatik«, nem lehet egyéb mint igénypont, a mint ez a mostani törvény 32. §. 2. pontjából kétségtelenül kitűnik. Hogy a gyakorlat más irányban fejlődött, a hivatalos közlöny szervezete tárgyában kiadott 735/96. sz., illetve 1652/96. sz. minist, rendelet c) pontjának tulajdonítható, mely csak a »találmány tárgyát« rendeli kiliirdettetni, a mi a törvény rendelkezéseinek alig felel meg. A tervezet tehát e tekintetben csak azt az állapotot létesíti, melynek a törvény helyes alkalmazása mellett amúgy is meg kellene lennie. Hasonló alapgondolat, t. i. hogy a nagyközönségnek és érdekköröknek közreműködését mindjobban meg kell könnyíteni és ezt a közreműködést minél szélesebb alapra fektetni, szolgál indokául annak a rendelkezésnek, hogy a bejelentés és csatolmányai a szabadalmi hivatal székhelyén kívül eső más helységben (pl. kereskedelmi iparkamara székhelyein) is kitehetők legyenek. Ugyanaz az alapgondolat szolgál végül indokául annak a rendelkezésnek is, hogy míg a jelenlegi törvény szerint csak a leírás rajzokkal és mintákkal teendő ki, a tervezet a bejelentést és annak összes csatolmányait — a hová pl. az elsőbbségre vonatkozó csatolmányok is tartoznak — rendeli kitétetni betekintésre, mert minél többet kell a megvizsgálásra és felszólalásokra jogosítottaknak rendelkezésére bocsátani, isiivel annál alaposabb lesz a megvizsgálás. A nagyközönség és érdekkörök részéről való közreműködés megkönnyítésére és kiterjesztésére a tervezet annál nagyobb súlyt vél fektethetni, mivel az ily módon megadott szabadalmak értéke kétségtelenül emelkedik, mert esetleges megtámadásokkal szemben, tekintettel az alaposabb megvizsgálásra, nagyobb biztosítékkal bimak. Az, hogy a tervezet az ú. n. ideiglenes oltalomnak, a kit ételi és felszólalási határidőnek kezdőpontjait külön megállapítja, csakis nagyobb szabatosság kedvéért történt. Annak a rendelkezésnek, hogy a bejelentés kihirdetése után halasztásnak többé helye nem lehet, az az indokolása, hogy a jelen gyakorlatban — bár elvétve — előfordult, hogy a kihirdetést meg nem történtnek jelentették ki és a bejelentés közzétételét elhalasztották, ha az elhalasztást a kihirdetés után rövid idővel kérték és igazolható volt az, hogy a kitett iratokat senki sem tekintette meg. A tervezet felfogása szerint ez nem helyes eljárás, mert, eltekintve attól, hogy visszaélésekre adhat alkalmat, ellenkezik a közzététel szabadalomjogi jelentőségével és rendeltetésével, mely nagyobb mint az esetleges magánérdek. Ö9 13'
