Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
loo Az 51 — 57. §§-k)Z. Ezek a §§-ok a felszólalás alapjáról, kellékeiről, valamint a felszólalás folytán megindított eljárásról rendelkeznek . A jelen törvény-35. §-át lényegében ugyan fentartja a tervezet, azon azonban — a statisztikai változtatásoktól eltekintve — különösen abban az irányban változtatott, hogy a felszólalási alapok számát szaporította és az eljárásra vonatkozólag néhány főszabályt állít fel, melyek a jelen törvényben teljesen hiányzanak. A tervezet a felszólalási határidőt nem két hónapban, — mint a jelen törvény — hanem hatvan napban állapítja meg, mert nem tartja helyesnek, hogy egyes határidők hónapok szerint, mások, pl. felfolyamodási határidő stb., napok szerint vannak meghatározva, ezért a biztosabb számítás és az egyöntetűség érdekében a tervezet a felszólalási határidőnek hatvan napban való meghatározását megfelelőbbnek véli. A felszólalási alapok tekintetében az 1., 2., 3. pontok alatt felsoroltak lényegileg megegyeznek a jelen törvény rendelkezésével, csak a 3-ik pontnál mutatkozott szükségesnek egy közelebbi megjelölés már azért is, nűvel az 5. és 6. §§-okon is a tervezet változásokat tett. A 4. és 5. pontok új felszólalási jogalapot teremtenek, melyek különben az 5. §. harmadik bekezdéséből és a 8. §. utolsó bekezdéséből és az azokra vonatkozólag az indokolásban már felhozottakból Önként folynak. Ezeknek az új felszólalási alapoknak a tervezetbe való felvétele indokolását abban is leli, hogy a tervezet felfogása szerint, a mint ez fent már ki volt emelve, különösen ott, hol a felszólalási rendszer képezi az alaprendszert, — tehát nálunk — arra kell törekedni, hogy minél több alkalom nyíljék a bejelentésnek megvizsgálhatására. A szabadalom megadása felett döntő hatóságot minél gyakrabban minél több oldalról és minél több szempont felvetésével kell abba a helyzetbe hozni, hogy a bejelentést megvizsgálhassa. Ez nemcsak általános közgazdasági érdek, hanem a bejelentő érdekét is előmozdítja, kinek czélja csak az lehet, hogy oly szabadalmat nyerjen, mely minél alaposabb vizsgálaton men vén keresztül, annál jobban van megvédve esetleges megtámadások ellen. Ezek a megfontolások voltak irányadók abban a kérdésben is, hogy a míg az egyik alap (5. pont) természetesen csak az előbbi szabadalom tulajdonosa mint érdekelt fél által érvényesíthető ugyan, a másik (4. pont) új alapot a tervezet mindenki által érvényesíthetőnek jelenti ki, a minek indokául szolgálnak azok az okok, melyeket a tervezet a már egyszer megtörtént bejelentés, illetve szabadalmazás hatályáról az 5. §. indokaiban kifejtett. De azért is feltétlenül a mellett van a tervezet, hogy ez az alap mindenki által érvényesíthető legyen, mert fontos köz- gazdasági kérdés és közérdek az, hogy kétszeres szabadalmazások lehetőleg elő ne forduljanak. Különben a felszólalási rendszernek nagy jelentőségében is támogatást talál a tervezetnek az a felfogása, mely szerint ezt a felszólalást mindenki érvényesíthesse. Végül megemlítendő, hogy ezt az alapot mint bárki által érvényesít hét őt elfogadja az osztrák szabadalmi törvény (58. §. utolsóelőtti bekezd.) és a német szabadalmi törvény (24. §. második bekezd.), tehát oly törvények is,
