Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
98 Végül felemlítendő még két körülmény. Az egyik az, hogy a tervezet nem szól a bejelentés »visz- szautasításáról«, hanem »elutasításáról«, mert érdemleges vizsgálat eredményeként hozandó határozatot nem szokás visszautasításnak nevezni, hanem elutasításnak (49. §. 6. bekezd.). Visszautasításról csak érdemleges vizsgálat nélküli eljárás esetén lehetne szó, midőn pl. a bejelentés a hiányok nem pótlása folytán további eljárásra alkalmatlan ; a tervezet azonban ebben az esetben (49. §. 5. bekezd.) fentartja az ilyen ügyek sajátos természetére való tekintettel a »vissza- vontnak való kimondás« kifejezést, megfelelően a jelenlegi törvénynek. A második még felemlítendő körülmény az, hogy a tervezet külön nem tart ja megemlítendőnek azt az esetet, midőn a határozat az elsőbbség kérdésében eltér a bejelentő ebbeli kérelmétől, mert magától értetődik, hogy ha a határozat más elsőbbséget állapítana meg, mint a melyet a bejelentő kért, az felfolyamodással meg lesz támadható mint részben elutasító határozat, még ha egyebekben nem is sérelmes a határozat. Az 50. §-hoz. Habár a tervezet a jelen törvény 34. §-át lényegileg fentartja, szükségesnek tartotta mindenekelőtt annak át- szövegezését és az egyes részeinek pontosabb megjelölését. Ez a §. körülírja azt az eljárást, mely követendő, ha a bejelentés ellen sem alaki, sem anyagi okokból aggály nem merült fel, vagy a netáni hiányokat pótolták, esetleg a fel- folyamodási fórum a bejelentés közzétételét elrendelte. A jelenlegi törvényből az vehető ki, mintha a közzététel főképen a lapban való kihirdetésből állana, míg a bejelentés és mellékleteinek kitétele csakis másodsorban figyelmet érdemlő intézkedésnek, nem pedig a közzététel egyik fontos részének volna tekintendő. Ez a tervezet felfogása szerint nem helyes és ellenkezik a felszólalási rendszerünk alapelveivel is. Ezért igyekezett a tervezet az átszövegezés- nél külsőleg is kifejezésre juttatni azt, hogy a közzététel két főintézkedésből : a hírlapi kihirdetésből és a kitételből áll. A közzétételnek e két részére vonatkozólag a tervezet némi változtatást tett, melyeknek indokolása a következő : Az, hogy a kihirdetés szövegébe nemcsak a bejelentőnek, hanem esetleg a feltalálónak is a nevét fel kell venni, a 6. §. utolsó bekezdésének és a 46. §. c) pontjának természetes folyománya, mely okból ez bővebb indokolásra nem szorul. Fontosabb az, hogy a tervezet szerint kihirdetendők a találmány czímén kívül az igénypontok is. Ennél a kérdésnél a tervezet abból indul ki, hogy a szabadalom megadása körüli eljárás rendén lehetőleg arra kell törekedni, hogy minden kifogás, észrevétel stb. már ebben az eljárásban fel legyen hozható és figyelembe vehető, hogy ez által későbbi megtámadásoknak lehetőleg eleje vétessék. Ennek egyik czélra- vezető eszközeként mutatkozik egy megfelelő felszólalási eljárás, melynek különösen nálunk, hol a felszólalási rendszer az alaprendszer, nagy jelentősége van. A felszólalás meg- tehetését lehetőleg meg kell könnyíteni és a nagyközönséget és érdekelt iparágakat abba a helyzetbe kell hozni, hogy a bejelentett találmány lényegével minél könnyebben és alaposabban ismerkedhessenek meg. Nem elég az, hogy a bejelentést és csatolmányait betekintésre kiteszik, mert a bejelentés megvizsgálására hivatott közönségnek és érdek
