Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
97 A tervezet továbbá fentartotta az ú. n. kombinácziós találmányokra vonatkozó rendelkezését a jelen törvénynek. Mivel e kombinácziós találmányok tényleg léteznek és mivel némelykor nagy szerepet játszanak, a tervezet helyesnek tartja, hogy e ténynyel számoljon. A jelen törvénynek ezt a két rendelkezését, hogy az »igénypontok felsorolásának hiányait a leírás egyéb részei nem pótolhatják« és hogy a »módosítások elsőbbsége iránt a szabadalmi hivatal határoz«, részben mint értelemzavarót, részben mint feleslegest mellőzte. A 49. §-hoz. Habár a tervezet a jelen törvénynek 33. §-át lényegben fentartja, azt teljesen át kellett szövegezni és több irányban kiegészíteni. A tervezet e §. első bekezdésében csak annyiban tér el a jelen törvénytől, hogy kifejezetten műszaki tagra bízza a bejelentés megvizsgálását, a mi magától értető és megfelel a nálunk és más szabadalmi hivatalnál követett gyakorlatnak. A második és harmadik bekezdésben a tervezet a bejelentés hiányaira nézve kidomborítja, hogy azok főkép kétfélék, t. i. vagy alakiak, vagy pedig az anyagi jogot érintők. Ezt a jelen törvényünk kellőkép nem hozta kifejezésre. Újítás az, hogy a 49. §. harmadik bekezdésében az 5. §. harmadik bekezdését is felsorolja mint hivatalból észlelendő körülményt ; ennek indokolását tartalmazza az 5. §. indokolása. Ha tehát a szabadalmi hivatal a rendelkezésére álló adatokból abban a nézetben van, hogy ugyanarra a találmányra már adott szabadalmat, a jelen §-ban körülirt eljárást köteles követni. A tervezet szükségesnek tartotta továbbá kimondani azt, hogy a visszavontnak tekintendő bejelentésre külön határozat hozandó, mely ellen felfolyamodásnak van helye. Erre szükség volt nemcsak annak az intézkedésnek fontosságánál fogva, hanem azért is, mivel az összes elsőfokú intézkedéseket, melyek a jelen §-ban fel vannak sorolva, egyes biró (29. §.) teszi meg, úgy hogy több biztosíték érdekében a felfolyamodás joga lehetőleg kiterjesztendő. A felfolyamodás határidejét a tervezet a többi felfolyamodások határidejével való megegyezés okából harmincz napra teszi. Újítás az a rendelkezés, hogy a bejelentést sohasem szabad oly ténykörülményre alapított indokból elutasítani, mely ténykörülményre vonatkozó nyilatkozatra alkalmat nem adtak a bejelentőnek. Itt természetesen figyelembe veendő, hogy ez nem alkalmazandó, ha az illető ténykörülmény nem mint önálló elutasító indok, hanem csakis mint más önálló elutasító indokot támogató körülmény szerepel. Ha azonban önálló elutasító indokként szerepel az a körülmény, arra mindig nyilatkozhassék a bejelentő, még pedig akkor is, ha ama körülményen kívül más önálló elutasító indok is van. Az, hogy a tervezet bizonyos határidők meghosszabbít - hatását különösen megengedi, nagyobb világosság kedvéért történt és gyakorlati szükségnek felel meg. E kérdésnek a gyakorlatban miként leendő kezelésére nézve természetesen mindig az egyes konkrét esetnél fenforgó ténykörülmények mérvadók. Törvényjavaslat szabadalmakról. 13