Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
83 hető. Mint lényegesebb tárgygyal foglalkozó ülés maradna csakis a közzétételt elhatározó ülés. Minthogy azonban az ülést megelőző intézkedéseket jelenleg is az előadó ülésen kivül teszi meg, a bejelentővel hol írásban, hal rövid úton egyik-másik kérdést tisztáz és mindent, még a legkényesebb részeket is maga intéz, akkor már nyugodtan rá lehet bízni a közzétételt elrendelő végzés hozatalát is ; hol a tervezet azonban az előadónak megadja a lehetőséget, hogy ha kivételesen ülésben óhajtana határozatot hozatni, ezt a tanácsvezető hozzájárulásával megtehesse. Ezekből az okokból a tervezet mind a két kérdésnek az eldöntését, vájjon a bejelentés közzétételének van-e helye és hogy a szabadalmat meg lehet-e adni vágj'' sem, nyugodtan egyes bírói intézkedésre véli bizhatni. Mihelyt azonban a közzététel után valaki felszólalással él, az ügy eldöntése a tervezet szerint is — úgy mint most — tanácsülésben, azaz szóbeli tárgyaláson kontradik- torius eljárás mellett történik. A hármas tanács összeállítását a mostani alakulás szerint — két műszaki és egy jogi képesítéssel biró tag — a tervezet fentartja, de azzal a módosítással, hogy ez csak rendszerint történik így és nem feltétlenül mindig, mert lehetőségét kell adni annak, hogy túlnyomó jogi vonatkozású kérdés eldöntésénél mind a két osztályon a hármas tanácsot két jogi és egy műszaki képesítéssel biró tagból alakíthassák. Az ötös tanács összeállítására nézve a tervezet azt az újítást hozza javaslatba, hogy míg most mindig bármily természetű kérdésről legyen szó, az ötös tanács három jogi és két műszaki tagból áll, ezt a tervezet csak kivételesen tartja fenn, t. i. a túlnyomó jogi vonatkozó kérdés esetén, míg szabályként azt állítja fel, hogy az ötös tanácsnak rendszerint három műszaki és két jogi képesítéssel biró tagból kell állania. Ha ugyanis elismerjük, hogy a bejelentési osztály hármas tanácsa helyesen van összeállítva, két műszaki és egy jogi képesítésű tagból, vagyis helyesnek lett elfogadva az, hogy a műszaki tagok túlsúlyban legyenek, be nem látható, hogy miért ne legyenek túlsúlyban akkor, midőn ugyanaz a kérdés felfolyamodás folytán kerül eldöntésre ? A jelenlegi törvény következetlen, midőn egyfelől szükségesnek tartja a műszaki tagok túlsúlyát az első fokon, de már ezt nem fogadja el a másodfokon, daczára annak, hogy épen ugyanazt a kérdést kell eldönteni. Ugyanez áll megsemmisítési ügyekben, a hol többnyire ugyancsak arról van szó, a rnirő. a felszólalásban, ezért nincs indokolva az ötös tanácsot más elvek szerint összeállítani, mint a felszólalási ügyekben a hármas tanácsot. Az ötös tanácsnak kivételes más összeállításának lehetőségét a tervezet megadja. Az ötös tanácsnak ilykép való szabályozása által a tervezet összhangzásba kerül az osztrák és német szabadalmi törvények vonatkozó rendelkezéseivel is. Újítást képez továbbá, hogy a bírói osztálynál hármas tanács is lesz, holott eddig csak ötös tanács volt. E hármas tanács rendszeresítése szükséges a bejelentési osztálynál létesített egyes bírói intézmény folytán. A bírói osztály hatáskörének körülirását a tervezet azért tartotta szükségesnek, mivel ez által mindkét osztály hatásköre elhatárolást nyert, mivel mindaz, a mi nincs a bírói osztály elé utalva, a bejelentési osztály elé tartozik. 11*
