Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
84 A bírói osztály munkaköre eddig a megsemmisítési, megvonási és a negativ megállapítási ügyekre szorítkozott, a melyhez még a bíróságok megkeresése folytán adandó szak- vélemény is járult. A tervezet azonban e hatáskört jóval kibővítette, a mint ez a 30. §-ban tett részletes felsorolásból kivehető. Ez által természetesen nemcsak a bírói osztály, hanem a szabadalmi tanács hatásköre is kibővül, miután ezekben az ügyekben mind a szabadalmi tanácshoz felebbvitelnek lesz helye. A bírói osztály elé tartozó fent felsorolt egyes ügyek megindításáról és az azokban követendő eljárásról az illető helyeken egyenként még szó lesz. A tagok kizárására nézve a jelenlegi törvény is a polgári perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni, azt a tervezet is fentartja, azonban jónak látja e kérdést némileg részletesebben szabályozni, úgy a mint az a Pp. rendelkezéseiből folyik és a már alkalmazásban levő új ügy vit. szabályokban (8Í588—914. sz. K. M. R. Szhün.) is részben már ki volt fejezve. Azt, hogy mindkét osztály hivatalból szakértőt alkalmazhat, a mostani jognak megfelelően a tervezet fentartja ; de ezt a kérdést is a Pp.-nak és a fentemlített ügyvit. szabályoknak megfelelően részletesebben szabályozza. A teljes ülés intézményét a jelenlegi jog is ismeri, de most csak rendeletben van szabályozva. A tervezet felfogása szerint ez az intézmény főkép azért veendő fel — legalább fővonásokban - a törvénybe, mivel a teljes ülési határozat kötelező volta van kimondva. A 34—38. §§-hoz. A jelenlegi törvény mint legfelsőbb szabadalmi hatóságot a szabadalmi tanácsot szervezte. A tervezet ezt a tanácsot fentartja. A szabadalmi tanács ellen annak felállítása óta sok támadást intéztek, sőt voltak, kik annak eltörlését javasolták. A tervezet felmentve érzi magát az alól, hogy a szabadalmi tanács eltörlése ellen és annak fentartása mellett felhozott érveket itt mind felsorolja, mert tudományos egyesületek tárgyalásaiból, szakkörök nyilatkozataiból, értekezésekből és czikkekből azok eléggé ismeretesek. Elég arra utalni, hogy abban az irányban, ha a szabadalmi tanácsot eltörlik, helyébe mi lépjen, egyetlen egy javaslat van, mely szerint helyébe ugyanis a közigazgatási bíróság lépjen. Ezt a javaslatot azonban a túlnyomó többség annyira ellenezte, hogy ezt végleg elejtettnek kell tekinteni. Minthogy az utolsó fokon való határozást szabadalmi ügyekben közjogi helyzetünkre való tekintettel a kir. Curiába beilleszteni nem lehet (a mi legközelebb állana a német szervezethez, hol a Reichsgericht egyik polg. tanácsa képezi ezt az utolsó fórumot), ma már a hozzáértőknek túlnyomó többsége a szabadalmi tanács fentartása mellett foglal állást. A szabadalmi tanács már a törvény életbelépése óta gyakorolja azt az ítélkezést, ha már bármely más szervet állítana fel a tervezet, az ítélkezési gyakorlatot ennek az új szervnek elől kellene kezdenie, a mi mindig hátrányos szokott lenni. A szabadalmi tanács ítélkezése ellen felhozott kifogások
