Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
gesetzes stb. 20. §.) Ezekből jogos az a következtetés, hogy az a megtámadott szervezet bevált, mert különben a többszöri revizió alkalmával azon változtattak volna. Nálunk csak azért némileg feltűnőbb mint másutt, mivel egy külön felfolyamodási tanácsot két okból nem lehet ez idő szerint alakítani : először mivel nincs annyi felebbvitel, hogy ez egy tanácsot kellőkép foglalkoztatná (évenként 70—80 felfolyamodás érkezik), másodszor nincs annyi tagja a hivatalnak, hogy a felebbviteli tanács tagjai a bejelentési osztály munkájától — a felebbviteli tanácsban való működésük tartamára — teljesen elvonhatok legyenek. Nagyobb szabadalmi hivataloknál a felebbviteli tanács teljesen elkülöníthető, úgy hogy az a kifogás, miszerint ugyanaz a tag, a ki ma felebbvitelt intéz el, holnap már a bejelentési osztályban elsőfokú határozatot hoz és megfordítva, fel sem merülhet. Ügy hogy azoknál a nagyobb szabadalmi hivataloknál tényleg ez a fent vázolt feltétlenül helyes állapot létesült, hogy azok a tagok, kik évekig a bejelentések elintézésével foglalkoztak, az elintézések nehézségeivel és finomságaival megismerkedtek és ez által a ssabadalom megadása vagy megtagadása körüli eljárás minden vonatkozásaival tisztába jöttek, a felebbviteli tanácsban, még pedig csak ebben működnek vagy esetleg még a birói osztályhoz elsőfokú elbírálás alá eső ügj^ek elintézésével is foglalkoznak, a hol többnyire hasonló kérdések oldandók meg. Ez az állapot nálunk is idővel elérhető. Mert már nálunk is a tagok számának szaporítása el lett határozva, az ügyforgalom is évről-évre szaporodott és ha ehhez még hozzá- veszszük, hogy egy megfelelő, körültekintéssel tett ügy- és tanácsbeosztás is meglesz, alapos kifogás a jelenlegi szervezet ellen nem tehető. A mi a további részletes indokolást illeti, ez a következő : A szabadalmi hivatalban működő két osztály elnevezését fentartotta a tervezet úgy, a mint az a jelenlegi törvényben van. A »birói osztály« kifejezés nem tekinthető egészen megfelelőnek, mert a bejelentési osztály is birói osztály, mert ott is szabadalmi bírák működnek és kontradiktorius eljárás után határoznak. Javaslatba hoztak ezért más elnevezéseket, ú. n. »kereseti osztály«, »felfolyamodási osztály«, »sern- mítő osztály« stb. Mindezek azonban nem jobbak, mert a »kereseti osztály« nagyon egyoldalú kifejezés és nem fedi a felfolyamodásokra vonatkozó működést ; ugyanígy van ez a »semmítő osztály« elnevezéssel. Ezért a tervezet úgy egy jobb elnevezés hiányában, valamint különösen a megszokott- ságnál fogva a »bírói osztály« elnevezést fentartotta. A bejelentési osztályra nézve a tervezet azt az újítást vette fel, hogy az egyes birói intézményt hozza javaslatba. Az előadó mint egyes biró megteszi mindazokat az intézkedéseket, melyek a bejelentés elintézése érdekében szükségesek, ha felszólalással nem élt senki. A tervezet itt az esetek túlnyomó részét tartja szem előtt, a hol ugyanis a bejelentés szabályszerűségének megvizsgálása és a net én szükséges hiánypótlások eszközlése után a bejelentés közzétételét határozzák el, azután pedig — ha felszólalás nincs — a szabadalmat megadják. A szabadalom megadását elrendelő határozatot jelenleg ülésben hozzák ugyan, de ez többnyire csakis annak megállapítására szorítkozik, hogy felszólalással nem élt senki ; ez az ülés többé-kevésbbé formális volt és könnyen nélkülöz-
