Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
81 elésről van szó és ehhez képest kell berendezkedni, számolni kell a szabadalmi hatóságok munkakörének e sajátos természetével. Figyelembe kell mindig azt venni, hogy csakis az a tag, a ki a bejelentés folytáni eljárást jól ismeri, ki a bejelentések, leirások, rajzok tartalmát helyesen felfogni, helyesbíteni tudja, az igénypontok szerkesztését megbírálni és különösen biztosan megállapítani tudja azt, hogy mit lehet és kell szabadalmi oltalom alá helyezni és a ki ennek a megállapításnak nagy horderejét és fontosságát ismeri és mindazt a gyakorlatot és tudást hosszú időig tartott működés által tudta elsajátítani, csak az lesz igazán képes, úgy a felfolyamodásokat is és a megsemmisítési kérdéseket és más rokontermészetű kérdéseket helyesen eldönteni. Az, hogy a bejelentési és a bírói osztályon más kérdések is kerülnek eldöntésre, nem befolyásolhatja az ügyek többségére nézve vázolt állapotot. A tervezet mindezeknek szem előtt tartása mellett és különösen arra való figyelemmel, hogy a szabadalmi hatóságok működésén végig húzódik az említett fökérdés fonala, rendelkezett a szervezetre nézve. E szervezet ellen emelt támadások, vagy kifogásoknak egyike sem volt azonban képes e helyett a jelenlegi szervezet helyett más megfelelő szervezetet javaslatba hozni. Azzal, hogy a ■felfolyamodások elintézését pl. a szabadalmi tanács hatáskörébe utalják, e kérdés megoldva nincs, mivel senki, a ki hozzáért, akarhatja azt, hogy a szabadalom megadása vagy megtagadása kérdésében — mert főkép erről a kérdésről van szó — a szabadalmi tanács mostani összeállításában döntsön. A szabadalmi tanácsnak teljes átszervezése és csak állandó tagokból való összeállítása, kik csakis ilyen ügyeket él et hi vat ásszer ül eg, minden más hivatali teendő mellőzésével intéznék el, vagyis a szabadalmi tanács tagjainak állandósítása volna szükséges, a miről még a 34. §. indokolásában is szó lesz. Ily nagy változás és ily új nagy szabadalmi hatóság megteremtése volna szükséges. A tervezet azonban abban a felfogásban van, hogy erre a nagy változtatásra nincs szükség. A szabadalmi hivatalnak mostani szervezete általában véve bevált ; az ellenkező állítás vagy a szakszerűséget vagy a tárgyilagosságot nélkülözi. Meg az az észrevétel, hogy tarthatatlan az a helyzet, miszerint az a tag, a ki ma felülbírálja társának munkáját, holnap abba a helyzetbe kerül, hogy az a birótársa felülbírálja az ő munkáját, — kicsinyes és megczáfolást sem érdemel. Nem azon van a súly, hogy egyik birótárs a másik birótársának munkáját felülbírálja, hanem arról, hogy a felebbviteli tanács tagjai nyujtanak-e kellő garancziát abban az irányban, hogy helyes, megállható felebbviteli határozatot hozhassanak. E miatt pedig soha komoly panaszt, melynek alapja a szervezet hiányára volna visszavezethető, nem emeltek, már pedig ez a fődolog. A többi kisebbrendű inkonvenienczia megfelelő módon, szervezeti változtatás nélkül, elenyésziethető. A tervezet ezért határozottan állást foglal a jelenlegi szervezet fentartása mellett, még pedig annál is inkább, mert ugyanez a kifogásolt szervezet megvan külföldön is, a hol nem is szándékoznak ezen változtatni. így van ez az osztrák szabadalmi törvényben (osztrák törvény 36. §.) és a német szabadalmi törvényben (német szab. törv. 14. §.). Rá kell mutatni, hogy ez a szervezet megvolt a német 1877-iki törvényben, fentartották az 1891-iki törvényben és fenn van tartva az új novella tervezetében. (Entwürfe eines Patent11 Törvényjavaslat szabadalmakról.
