Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IV. Fejezet. A szabadalmi hatóságok
80 A tervezet elegendőnek találta azonban, bogy úgy az anyagi, mint az alaki fegyelmi jogot csak fővonásokban vegye fel, miáltal a szükséges biztosíték kellő mértékben nyújtva lesz. Ezért megállapítja a tervezet azt, hogy mi képez fegyelmi vétséget, ki van jogosítva a fegyelmi hatóságot gyakorolni és mit lehet fegyelmi büntetésképen alkalmazni . Mindezeket a tervezet az 1871 : VIII. t.-cz. rendelkezéseinek alkalmazásával állapította meg és ezenkívül a részletekre nézve kibocsátandó rendelet tekintetében kifejezett rendelkezést tartalmaz abban az irányban, hogy minő jogszabályt kell irányadóul elfogadni. Ennélfogva a fegyelmi jog szabályozásának részletei külön indokolásra nem szorulnak, különben is a tervezet a fegyelmi hatóságok megállapításánál a jelenlegi jogszabályhoz mint helyeshez alkalmazkodott. Eltérést a tervezet csak abban a kérdésben tett,hogy a segéd- és kezelőszemélyzet másodfokú hatóságaként nem mint ezt a fent idézett ministen rendelet tette a ministert, hanem a szabadalmi tanács fegyelmi tanácsát jelöli meg, úgy hogy ez a tanács a szabadalmi hivatalnál levő összes alkalmazottak felett gyakorolja a fegyelmi hatóságot, a mi már a fegyelmi judi- katura egységessége érdekében is szükséges, a míg a másodfokú fegyelmi hatóságnak a szabadalmi tanács és a minister közt való megosztásának semmi helyes indoka nem volt. Végül, hogy a szolgák és napidíjasok felett a fegyelmi hatóság gyakorlását az elnökre bízza, magától értető intézkedés annál is inkább, mivel a tervezet ezeknek kinevezését is az elnökre bízza. Hogy ezek az alkalmazottak felett a másodfokú fegyelmi hatóságot a tervezet a szabadalmi tanács elnökére bízza és ez végérvényesen határoz, a fönt már előadottakból folyik. A 28-33. §§-hoz. A tervezet fentartja a szabadalmi hivatalnak jelenlegi szervezetét, mely szexint az két osztályban — a bejelentési és a bírói osztályban — működik, ez által fentartja azt a szervezeti rendelkezést is, hogy a bejelentési osztály határozatai elleni felfolyamodásokat a szervezetileg el nem választott bírói osztály intézi el. Midőn a tervezet a jelenlegi szervezetet fentartja, azt a szabadalmi ügyek megfelelő elintézése érdekében teszi és a következő alapgondolatból indul ki : Valamely hivatal szervezetének megállapításánál mindig szem előtt tartandó az, vájjon mi képezi az illető hivatal hatáskörébe tartozó ügyeknek zömét. Ez a szabadalmi hatóságoknál — habár más-más alakzatban — minden fórumon a szabadalom megadása vagy megtagadása körül forog. Hogy a bejelentési osztálynál ez képezi a munkájának a főrészét, nyilvánvaló. Ha ennek az osztálynak akár megadó, akár megtagadó határozatát megtámadó felfolyamodást a felebbviteli tanács elintézi, nyilván megint ugyanazt a kérdést intézi el, hogy megadja vagy megtagadja-e a szabadalmat ? Sőt midőn a bírói osztály a megsemmisítési ügyet intézi el, — mi a bírói osztály elsőfokú munkájának főrészét képezi — ugyancsak azzal foglalkozik főkép, vájjon a szabadalom meg volt-e adható vagy sem, mely kérdés természetszerűleg ismétlődik az utolsó fórumon is. Ezeket kell szem előtt tartani, nndőn a szervezeti kér-
