Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya
67 mérvadó ? Erinek a kérdésnek mikénti eldöntése az előző használó jogára nézve létkérdés. Ezt a kérdést a tervezet megegyezően az irodalomban uralkodó, egyhangúlag elfogadott nézettel, úgy döntötte el, hogy csak a belföldön történt bejelentés időpontja mérvadó. Ez következik úgy az uniós szerződés szelleméből, mely csakis több bejelentés közti prioritás kérdését szabályozza, valamint a szerződés szavaiból is, mely szerint a bejelentés csak harmadik személyek jogainak sérelme nélkül történhetik (IV. artik.). Legújabban (1913-ban) a schweizi szövetségi kormány egy törvénytervezetet nyújtott be, mely e kérdést ugyancsak a fenti értelemben dönti el. A 14. §-hoz. A jelenlegi törvényben is a szabadalom hatálya alól tett azt a kivételt, mely a nemzetközi forgalom érdekében az átmenőleg ide érkező szállító eszközökre vonatkozik, a tervezet fentartja, kibővítve azzal, hogy e kivétel kedvezményében a szállító eszközök alkatrészei is részesülnek, a mint az osztrák törvény 12. §., valamint a német szabad, törvény 5. §. harmadik bekezdése is az »Einrichtungen an Fahr- zeugen«-ról szólanak, mert nyilvánvaló, hogy a jelenlegi törvény igen szűk határok közt mozog és a gyakorlat e kedvezményt úgyis az alkatrészekre is kiterjesztette. Az alkatrész kifejezés helyett megfelelőbbnek látszik talán berendezés, vagy berendezés tárgyai. De másfelől pl. egy vasúti kocsi tengelyére vonatkoztatva a berendezés szó talán nem találna. Az alkatrész kifejezést annak általános jellegénél fogva a tervezet megfelelőnek találja. A jelenlegi törvény 13. §. többi részeit a tervezet nem vette át, mert e szerint a kivétel kedvezményében nem csak a szállító eszközök, hanem egyáltalában minden tárgy részesülne, mely átvitel czéljából kerül belföldre, sőt ezeknek beraktározását is a törvény megengedi. Ezt a kiterjesztést sem a nemzetközi forgalom, sem pedig az iparfejlesztés nem indokolja, sőt a belföldi szabadalmak és beföldi ipar hátrányára szolgálna. Ez az intézkedés sem az osztrák, sem a német szabadalmi törvényben nem fordul elő, hanem csak a magyar szabadalmi törvényben van meg, még pedig minden létjogosultság nélkül, mely okból mellőzése és így a tett kivétel tárgyi terjedelmének szűkítése indokolt. A 15. §-hoz. Az kétségtelen, hogy az állami szuverénitás a szabadalmak hatályának korlátot szabhat. Ezt az alapelvet a jelenlegi törvényből átvéve a tervezet is fentartja. Kérdéses lehet, hogy az állam ezt a jogát mely esetekben gyakorolhatja. Kétségtelen, hogy ezt az állam megteheti, mihelyt azt a haderő érdekében szükségesnek tartja. Ezenkívül szükségesnek mutatkozik az — főképp fiskális szempontból — az egyedáruság tárgyaira nézve is. Ezen túlmenni azonban a tervezet nem tartja szükségesnek, a mint a jelenlegi törvény sem ment ezen túl. Nevezetesen nem tartja helyesnek a tervezet azt a jogot még kiterjeszteni mindazokra az esetekre, midőn az az általános közjólétre való tekintettel vagy kényszerítő államérdekből (osztrák 9*
