Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - II. Fejezet. A szabadalom hatálya
/ szab. törv. 15. §., német szab. törv. 5. §.) szükségesnek mutatkozik. Ez annyira általános megjelölés, hogy sok veszélyt rejt magában. És az eddigi köztapasztalat is igazolta, hogy e jognak az eddiginél nagyobb terjedelemben való gyakorolha- tására nincs is szükség. A tervezet által tett módosítások a következők : A jelenlegi törvény szerint az állam »a szabadalmat igénybe veheti«. Ez nem helyes. Nem csak a megadott szabadalomról van itt szó, hanem a találmányról is, melyre nézve, mihelyt már bejelentették, már gyakorolható lesz az a jog ; a hol azonban természetesen kártalanítási igény csak a szabadalom megadása esetén keletkezik. Az a kifejezés »igénybe venni«, jelen esetben szintén nem helyes, igen általános és nem szabadalomjogi kifejezés. Ezért itt is helyesebb a találmány használatáról szólani, a mint különben a jelenlegi törvény is épen a 14. §-ban az utolsó mondatban már a helyes kifejezést használja. 68 A 16. §-hoz. A tervezet a jelenlegi törvény 15. §-át stiláris módosításokkal lényegben fentartotta. Hasonló rendelkezés van a külföldi szabadalmi törvényekben is. A meghatalmazás terjedelmére nézve a tervezet szükségesnek tartotta — a mint ezt a német szab.törvény 12. §-a is teszi — kiemelni, hogy a képviselő a meghíz óját csakis az illető szabadalmat érintő ügyekben képviselheti. Ez megfelel a mostani gyakorlatunknak is, és különben nagyon határozatlan lenne a meghatalmazás terjedelme. Ezért a képviselő nincs jogosítva pl. hogy valamely más szabadalom megadása ellen felszólalhasson, hogy valamely más szabadalom megsemmisítését megbízója nevében kérhesse stb. Az egyes jogosít ványai a képviselőnek a jelenlegi törvényben is csak példaszerűen vannak felsorolva, ezért a tervezet azt a »nevezetesen« szó által külsőleg is ldfejezésre juttatja. Újítást képez a tervezetnek harmadik bekezdése, mely minden félreértés ldzárása okából és ezért vétetett fel, hogy azokban az esetekben, melyekben a belföldi szabadalomtulajdonos köteles ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő által magát képviseltetni, a külföldi is köteles ehhez alkalmazkodni, mivel különben jobb helyzetben lenne a külföldi, mint a belföldi. A tervezetnek negyedik bekezdése a jelenlegi törvényből változatlanul lett átvéve. Ez mint eljárási szabály tulajdonképen más megfelelőbb helyen lett lenne felveendő, de a rendelkezés belső tartalmánál fogva itt is hagyható, szakkörök már tudják, hogy hol keressék ; különben több külföldi szabad, törvényben ugyanez a helyzet található. Az ügygondnok rendelését a tervezet a jelenlegi törvénytől eltérőleg csak egy esetre szorítja. A jelenlegi törvény által felsorolt többi esetben : ha a megbízásról lemond, ha a megbízó új képviselőt sem nevez, ha a belföldi külföldre költözik stb., nem képezhetik az ügygondnok kirendelésének eseteit, mert ha pl. nem nevez képviselőt stb., beálla- nak a törvényes következmények, t. i. hogy az illető az első bekezdésben említett jogokat nem érvényesítheti, de ezért ügygondnokot rendelni nem kell.
