Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - I. Fejezet. A szabadalom tárgya
59 Ezekből az okokból a tervezet e kérdés szabályozása elől kitérni nem tartotta czélszerünek, annál kevésbbé, mert a javaslat úgyis a feltalálónak, mint ilyen, védelmének az álláspontján áll és a nagyipar körében se ellenzik a kérdés szabályozását. Azt, hogy e jogot sem élők között, sem halál esetére átruházni nem lehet és az örökösökre át nem száll, ki kellett mondani, hogy mintegy legszemélyesebb joggal, a feltaláló személyéhez kötött, azzal keletkező és elenyésző joggal állunk szemben. A mi az eljárást illeti, melynek segítségével a feltaláló e §-on alapuló jogát érvényesítheti, a tervezet abból a felfogásból indul ki, hogy e jog gyakorlása megkönnyítendő. Ha a bejelentő, illetve szabadalomtulajdonos a feltaláló kérelmét nem ellenzi vagy talán maga terjeszti elő, nincs semmi akadálya annak, hogy a szabadalmi hivatal a feltaláló nevét a tervezetben előirt módon ki ne tüntesse. Ha pedig a bejelentő ellenezné a feltaláló kérelmét, e kérdésben a szabadalmi hivatal dönt. A hivatal által hozott határozat ellen felfolyamodásnak van helye a szabadalmi tanácshoz. Az eljárás részleteiről később lesz szó és itt még csak az jegyeztetik meg, hogy a tervezet nem tartja helyesnek e jog gyakorlását határidőhöz kötni, mivel ez egy indokolatlan korlát olás volna. A 8. §-lioz. A 8. §. a jelenlegi törvényben is szabályozott pótszabadalom intézményét fentartja, még pedig elvi változás nélkül, miután a. pótszabadalom jelenlegi szabályozása ellen alaposabb kifogások nem merültek fel. Azért a tervezet főkép arra szorítkozott, hogy az idetartozó anyagot czélszerüb- ben rendezze el és a jelenlegi 7. §.-nak felesleges részeit mellőzze. Ez utóbbihoz tartozik a 7. §. második és harmadik bekezdése, melyek maguktól értető eljárási szabályokat tartalmaznak. A tervezetben foglalt lényegesebb változás az, hogy a törzsszabadalom tulajdonosát a mostani törvény szerint is megillető azt a kedvezményt, hogy egy éven belől őt harmadik személy meg nem előzheti, a tervezet is fentartja ugyan, azonban ennek az egy évi határidőnek a számítását a tervezet annyiban megváltoztatja, hogy azt a határidőt nem a törzsbejelentés napjától, hanem a törzsbejelentésnek közzétételétől rendeli számítani. Ez a változtatás részben abban leli indokát, hogy a tervezet egyáltalában más vonatkozásokban is (szabadalom idejének tartamánál stb.) nem a bejelentés, hanem a közzététel napját veszi kiindulási pontul és ezért itt is az egyöntetűség okából ezt teszi. De ezenkívül figyelembe veendő, hogy a bejelentéstől már a közzétételig gyakran hosszú idő telik el, mely a bejelentőnek minden hibáján kívül gyakran túlhosszura nyúlik, a nélkül hogy a bejelentő ezen segíthetne, vagyis sok idő telik el az egy évi határidőből már addig, a míg a bejelentő bizonyosságot nyer a felől, vájjon elfogadják-e bejelentését legalább közzétételre vagy sem ? Mihelyt látja a bejelentő, hogy bejelentését közzétételre alkalmasnak találták, akkor már a szabadalom megadása is nagyobb valószni üséget nyert és a pót szabadalmat valószínű eredményre való kilátás mellett jelentheti be. Ebből az okból és méltányosságból indokoltnak mutatkozik tehát a tervezett megváltoztatása a mostani törvénynek. 8*
