Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - I. Fejezet. A szabadalom tárgya
60 A 8. §. első bekezdésére nézve még megjegyzendő, hogy a javítást, vagy tökéletesbítést czélzó találmányra a pót- szabadalom természetesen csak akkor lesz megadható, ha a szabadalom megadhatásának egyéb feltételei különben megvannak. Ez magától értetődik ugyan, ezért az első bekezdés azt külön nem emeli ki, itt azonban minden félreértés kikerülése czéljából fel volt említendő. Ugyancsak az első bekezdés helyes értelmezésének és helyes alkalmazásának érdekében hangsúlyozandó, hogj' pótszabadalom csak akkor adható, ha azt a bejelentő kifejezetten kéri, úgy hogy egy találmány javítását vagy töké- letesbítését czélzó találmányra a pótszabadalom nem adható meg, ha azt kifejezetten mint pótszabadalmat nem kérik, mely esetben — ha szabadalom egyáltalában adható — rendes önálló szabadalom fog megadatni. A pótszabadalom megadhatása a törzsszabadalom jogerős megadását tételezi fel, úgy hogy ha a törzsszabadalom nem adatnék meg, a pótszabadalom sem adható meg, a hol azonban semmi törvényes akadálya nincs annak, hogy a bejelentő ilyenkor kérhesse, hogy a pótszabadalom helyett önálló szabadalom adassék neki. Az a kérdés, vájjon a törzs- szabadalmi ügy teljes elintézéséig a pótszabadalomra vonatkozó eljárás felfüggesztessék-e, vagy a két eljárás bizonyos mértékig párhuzamosan folytattassék, czélszerüségi kérclés, melyet pl. a német szabadalmi hivatal úgy old meg, hogy ha a törzsszabadalom megadása előtt jelentik be a pótszabadalmat, a két eljárást párhuzamosan folytatja egészen a szabadalom megadásáig ; ha a törzsszabadalmat megadja és ez jogerős, a már teljesen előkészített párhuzamos eljárás alapján nyomban megadja a pótszabadalmat, ha az egyébként egyáltalában megadható. A pótszabadalom fogalmát magában a törvényben még közelebbről körülírni, mint a hogy az a 8. §-ban már megvan, nem czélszerű. Az kétségtelen ugyanis, hogy a pót- szabadalom tárgyának műszakilag és gazdaságilag összefüggésben kell lennie a törzsszabadalom tárgj-ával, de ezt azzal kifejezni pl., hogy a pótszabadalom tárgya a törzs- szabadalom tárgyának foganatosítási módozata, eszköze vagy alkatrésze legyen, mégsem lenne tanácsos, mert ez, habár a legtöbb esetben tényleg találna, nem fedezné a kérdésnek teljes terjedelmét, hanem csakis a pótszabadalom tárgyának a főeseteit sorolná fel. A törzsszabadalom és pótszabadalom tárgyának egymáshoz való viszonyát talán úgy lehetne jellemezni, hogy a míg egyfelől nem szabad a póttalálmány bejelentését úgy felfogni, mintha annak feladata az is lehetne, hogy a törzs- találmány bejelentésénél netán előfordult elnézést lenne hivatva pótolni, hogy pl. az által a törzsszabadalom terjedelme kiterjesztessék, másfelől helyesnek mutatkozik az az alapfelfogás, — melyet e kérdésben a német szabadalmi hivatal is követ — hogy t. i. mindaz, a mit pótszabadalmazásra bejelentenek, a törzsbejelentésbe is bele lett volna foglalható. Es itt már nyilvánvalóvá válik, hogy e vonatkozásban a pótszabadalom tárgyának kérdése szorosan összefügg azzal a kérdéssel is, hogy mi foglalható egybe egy bejelentésben miről a jelenlegi törvény 4. §. rendelkezik és a miről a tervezet a 4. §. indokolásánál már szólott. Azt a kérdést, vájjon képezheti-e a pótszabadalom külön átruházás tárgyát, a tervezet közvetlenül nem oldja meg, a mint erre nézve a mostani törvény sem tartalmaz rendel-
