Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)

Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - IX. Fejezet. Átmeneti és zárhatározmányok

139 melyek a tényleges üzleti viszonyoknak vagy a valóságnak nem felelnek meg. Ez a rendelkezés igen általános, továbbá kifejezetten csak kereskedőkre vagy iparosokra vonatkozik és végül a tiltott jelzés csak a czégen, nyomtatványon nem használ­ható, de az árúkon már igen, holott épen ez az, a mi eltiltandó. Ezért a tervezet szerint nem elég az, a mit az ipar­törvény rendel, hanem e kérdés külön szabályozandó. A ki e kihágást elköveti, nem sért valamely meghatá­rozott szabadalmat, hanem versenytársának — konkur- rensének — jogait sérti és az általános közérdeket veszé­lyezteti. Ezért ez a kihágás az iparjogvédelemmel csak tágabb értelemben függvén össze, inkább rendőri jelentő­ségű, mely okból az úgy mint más ipari kihágás kerül elbírálás alá. E kihágást akár gondatlanságból, akár szán­dékosan lehet elkövetni. Természetes, hogy bizonyos magánjogi követelésekre is alapot szolgáltathat, mert az, a kinek érdekét a szaba­dalommal való kérkedés sérti, kétségtelenül jogosítva van az eltiltást követelni, mely követelés már ekkor is érvé­nyesíthető lesz, ha az ellenfelét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, elég az objektiv tényállás. Ily követelés érvényesítése természetesén a rendes bíróság hatáskörébe tartozik (61. §.), valamint — szándékosság vagy gondatlanság esetén — a kártérítési követelés elbírá­lása is, mivel a tervezet — a mint az már ismételten ki lett emelve — kifejezetten csakis a szabadalomsértésből szükségképen folyó kártérítési követelést utalja a szaba­dalmi hatóság hatáskörébe. E fejezethez tartozó rendelkezések indokolásának be­fejezése előtt még megjegyzendő, hogy a tervezet a jelen törvény 56. §-át teljesen mellőzte, mert az, hogy ha vala­mely bűntett vagy vétség forog fenn, a büntetőtörvényt kell alkalmazni, magától értetődik ; továbbá azt a rendel­kezést, hogy halmazat esetén a 92. §. szerinti kihágás miatt elkülönített eljárás volna alkalmazandó, a tervezet szintén nem vette át, mivel annak a rendelkezésnek indokát fenforogni nem látja, különösen tekintettel arra, hogy a tervezet szerint a kihágás a kir. törvényszékek hatáskörébe tartozik. IX. FEJEZET. Átmeneti és záró rendelkezések. A 99—111. §§-okhoz. Az átmeneti rendelkezésekre vonatkozólag a tervezet abból indul ki, hogy a jelen törvény az életbelépte előtt megindult ügyekben is lehetőleg alkalmazást nyerjen, a hol azt a felek érdeke megkivánja, de fentartandók a régi jogszabályok ott, a hol azt a felek érdeke vagy az ügy természete teszi kívánatossá. A tervezet 6. és 7. §§-ai lényegileg új jogokat állapí­tanak meg, mely okból azok a más jogszabályok alapján megadott szabadalmakra ki nem terjeszthetők, valamint a szabadalmak időtartamának kezdőpontjára és a díjak ese­dékességére nézve az új rendelkezések (18. §. és 81. §.) alkalmazást nem nyerhetnek annál kevésbbé, mert különben 18*

Next

/
Thumbnails
Contents