Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
113 De a függöszabadalom függetlenségének kimondása, tehát a függőség megszüntetése iránt is megindítható az eljárás ; a függőszabadalom tulajdonosának érdekében állhat az, hogy a szabadalom ne szerepeljen többé mint függőszabadalom akkor, ha a függőség oka megszűnt vagy talán soha fenn se forgott. Ez eljárás iránt csakis a függőszabadalom tulajdonosa terjeszthet elő kérelmet, a mi a dolog természetében rejlik. A 3. pont megadja a módot arra, hogy az előző használó (13. §.) ebbeli jogának megállapítását vagy helyesebben annak megállapítását kérelmezhesse, hogy valamely szabadalom a kérelmezőt mint előző használót megillető jognál fogva vele szemben hatálytalan. Hogy ily kérelem előterjesztésére csakis az lehet jogosítva, a kit a 13. §. szerint az előző használat alapján a használati jog megillet, természetesnek mutatkozik. A zárkérelem annak megállapítására fog irányulni, hogy valamely szabadalom a kérelmezővel szemben — tehát csak relatíve — hatálytalan. A 4—7. pontok a szabadalom megsemmisítése vagy megvonása iránti kérelemnek benyújtására jogosítottakról rendelkeznek. Ezek túlnyomó részben megfelelnek a mostani törvénynek. Az eltérések csak a következők : Minthogy a tervezet a 20. §. második bekezdésében a kényszerengedély előfeltételeit szabályozta, szükséges, hogy most az eljárási szabályok rendén is a kényszerengedély megadása iránti eljárásról gondoskodás történjék. Ezt az eljárást megindíthatja az, kinek a szabadalomtulajdonos az engedély megadását megtagadta. A tervezet ez által a kérelmező személyét közelebbről kívánta megjelölni. A kérelmező tehát csak az lehet, a ki a szabadalomtulajdonosnak a 20. §. második bekezdésének megfelelő ajánlatot az engedély megadása iránt eredménytelenül tette meg. Nem kell azonban ezt úgy érteni, mintha az előzetes ajánlattétel a kérelemnek oly előfeltételét képezné, hogy a kérelem a nélkül be sem lenne nyújtható vagy már az előfeltétel hiánya okából el volna utasítandó. Ha a kérelem benyújtását megelőzően ajánlatot nem tettek és a szabadalomtulajdonos az engedély megadására az eljárás rendén késznek nyilatkozik, az ügy érdeme el van döntve, de a költség mindenesetre a kérelmezőt fogja terhelni. Az 5., 6. és 7. pontokra vonatkozólag a tervezet megjegyzi, hogy az a rendelkezés, mely szerint a 20. §. első bekezdésére, a 21. §. 1. és 4. pontjaira alapított kérelem benyújtására bárki jogosított és továbbá, hogy a 21. §. 2. pont ja esetében a megsemmisítés, illetve átruházás kérelmezésére csak a sértett fél van arra jogosítva, megegyezik a jelen törvény rendelkezésével (1. jelen törvény 38. §. harmadik bekezdését) és ezért a tervezet erre vonatkozólag további indokolást feleslegesnek tart. Indokolásra szorul azonban az, hogy a 21. §. 3. pontjára alapított megsemmisítési kérelem (midőn ugyanis a szabadalom tárgya valamely előbbi bejelentő szabadalma tárgyával azonos) benyújtására miért jogosított bárki ? Az eddigi gyakorlat szerint e kérelem előterjesztésére jogosítottnak csak a korábbi szabadalom tulajdonosát tekintették, mintha egy esetleges kétszeri szabadalmazás esetén csak az ő érdeke volna megsértve. Ez téves felfogás. Kétszeri szabadalmazása ugyanannak a találmánynak nem tekinthető magánérdekű kérdésnek, a mint azt az indokolás úgy az 5. §. harmadik bekezdésére, valamint az 51. §. 4. pont15 Törvényjavaslat szabadalmakról.
