Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
112 natos, hogy a hol lehetséges, alkalmazást nyerjenek és ezért ennek szabályai a szabadalmi hivatal birói osztálya és a szabadalmi tanács előtti eljárásban annyiban alkalmazást nyerhetnek, a mennyiben más contentiosus eljárásnál is alkalmazást nyerhetnének. Az egyes rendelkezések indokolásául, a mennyiben a fent kifejtettek után még indokolásra szükség van, a következők szolgáljanak : A feltalálónak a 7. §-ban megállapított az a joga, hogy neve feledékenységbe ne menjen, most már általánosan el lévén ismerve, gondoskodni kell arról, hogy a feltaláló e jogát érvényesíthesse is. Minthogy e jog a feltaláló személyéhez tapadt jog, azt érvényesíteni csak ő van jogosítva. A 8. §-ban megállapított függő szabadalom fenforgása esetében meg kell adni az illető érdekeltnek a módot ahhoz, hogy jogát érvényesíthesse ; ez a 61. §. 2. pontja szerint két irányban történhetik. Ha a szabadalom tulajdonosa ugyanis úgy találja, hogy valamely későbbi szabadalom használata nem lehetséges a nélkül, hogy a már szabadalmazott találmányt ne használná, kérheti annak kimondását, hogy a későbbi szabadalom legyen függőszabadalom, azaz hogy a későbbi szabadalom a kérelmező engedélye nélkül ne hasz- náltathassék. Az a kérelem előterjeszthető akkor is, ha a szabadalomtulajdonos jogát már a felszólalási eljárás rendén (51. §. 5. pontja) érvényesítette ugyan, a felszólalás azonban eredményre nem vezetett. A függőség kimondása iránti kérelem benyújtására csak az lehet jogosítva, ki előbbi bejelentés alapján szabadalmat nyert ; e megadott szabadalomból folyik a kizárólagossági jog, melynél fogva szabadalmának használatától mindenkit eltilthat vagy annak használatát engedélyétől teheti függővé. A ki későbben nyert szabadalmat, az tűrni tartozik más szabadalom prioritásának következményeit ; de csakis ezt, és ezért tekinthető csakis a korábbi prioritással biró szabadalomtulajdonos jogosítva a kérelem előterjesztésére. Ennél több azonban a prioritásból nem következik a megtámadott félre vonatkozólag, mert ez jogosítva van az őt megillető kizárólagosságot mindenkivel szemben érvényesíteni. A megtámadott félnek függőszabadalma, ha a függőséget kimondták, csak annyiban lesz korlátolva, hogy ez a szabadalom a korábbi szabadalom tulajdonosának engedélye nélkül nem lesz ugyan használható, de másfelől a függőszabadalom használatától mindenki eltiltható, még pedig a korábbi szabadalom tulajdonosa is. Ez igen lényeges, mert ebből fontos jogviszonyok keletkezhetnek a két szabadalom között. A korábbi szabadalom tulajdonosa ugyanis különösen akkor, midőn a függőszabadalom a korábbi szabadalomnak javítását tartalmazza, rendesen hajlandó lesz a használatot megengedni, hogy ez által a függőszabadalom tulajdonosától is használati jogot nyerjen. Ezzel kapcsolatos lehet a kény- * szerengedély megadása iránti kérdés. A függőszabadalom tulajdonosa ugyanis a feltételek fenforgása esetén kérhetné a kényszerengedélyt a korábbi szabadalomra vonatkozólag, melynek tulajdonosa a függőség kimondása iránti eljárás rendén azt kérheti, hogy ha az ellenfélnek a kényszerengedély megadatnék, adják meg azt neki is a függőszabadalomra vonatkozólag. Nincs semmiéi járási szabályban rejlő akadálya annak, hogy ezeket a jogokat és igényeket a felek egy eljárás rendén elő ne terjeszszék és a szabadalmak közti viszony ily módon minden vonatkozásban egy határozattal ne rendezi ess ék.
