Schuster Rudolf: A találmányi szabadalmakról szóló törvényjavaslat előadói tervezete és ennek indoklása (Budapest, 1916)
Indoklás a Tervezet egyes §-aihoz - V. Fejezet. Az eljárás
108 költség mennyisége kérdésére. Hogy a felfolyamodás visszavonásának 51. §. 1., 2. és 4. pontjai esetében csak akkor van joghatálya, ha a bejelentő a felfolyamodó, abban leli indokát, hogy úgy a mint ő a bejelentést mindig visszavonhatja, ép úgy meg kell engedni az elutasított bejelentő felfolyamodásának a visszavonását is. A felfolyamodási tárgyalás elmulasztásának követke - ményei részletesen voltak szabályozandók. Még a magánjogi természetű alapon emelt felszólalások esetén is, ha a tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, nem lehet az ügyet szünetelőnek tekinteni, mert a szabadalom megadása kérdését nem lehet hosszabb időig bizonytalanságban hagyni. Ezért a tanácsnak intézkedni kell akkor is, ha a felek nem jelentek meg, mely intézkedés nem érdemleges ugyan, de az iratok visszaküldéséből áll annak megállapítása mellett, hogy a felek a tárgyaláson nem jelentek meg. A többi rendelkezések külön indokolásra nem szorulnak, csak az jegyzendő még meg, hogy a közérdekű ügyekben is (51. §. 1., 2., 4. pontjai) megengedhető, hogy ha a bejelentő él fel folyamodással és a tárgyalásra nem jelenik meg, az ellenfél kérhesse a felfolyamodás visszavontnak való kimondását ; az következik abból, hogy az elutasított bejelentő felfolyamodását e közérdekű ügyekben is visszavonhatja, a mint bejelentését is akármikor visszavonni jogosult. A tervezet azt, hogy a felfolyamodás folytán mikor hozzanak érdemleges és mikor feloldó határozatot, nem irja elő. Teljesen a birói osztály belátására bizza annak elbírálását, vájjon mikor tartja szükségesnek a feloldást. A feloldási eseteknek kötelező módon való előirása könnyen oda vezetne, hogy a felfolyamodási tanács kénytelen lenne feloldással elintézni az ügyet akkor is, mikor a fen- forgó hiányt maga, különösen a felek meghallgatásával, el- enyésztetheti és így az ügyet gyorsabban viheti végbefejezésre, mintha feloldó végzéssel az ügyet az elsőfokú hatósághoz visszautasítja. A feloldás helyénvaló lesz különösen, ha bizonyos szabálytalanság mutatkozik az elsőfokú hatóság tanácsalakításánál stb., de helyénvaló lesz mindazokban az esetekben is, midőn az alsófokú hatóság alaki okokból hozott elutasító vagy visszautasító határozatot ; ilyen és hasonló esetben rendesen nem czélszerű, hogy a felfolya- modási tanács mindjárt az érdemben döntsön, mert ez által az ügy érdeme csak egyfokú elbirálásban részesülne, a fél az ügy érdemére nézve egy fórumtól megfosztatnék, a mi kerülendő. Végül még csak arra tört élűk utalás, hogy a Pp. (548. s köv. §§.) szintén nem irja elő a feloldás eseteit, hanem a felfolyamodási bíróságra bizza, hogy a legmegfelelőbb intézkedést megválaszsza. Az 59. §-ban tett rendelkezések által a tervezet a jelen törvénynek az eljárási szabályokra vonatkozó további hiányát igyekszik pótolni. A jelen törvény abban a kérdésben, vájjon a jelen 33. és 35. §§-on kivül hozott végzések ellen egyáltalában van-e helye felfolyamodásnak, nem tartalmaz rendelkezést . Ennek következménye az lett, hogy a beérkező felfolyamodásokat egyidőben visszautasították. Később e gyakorlat megváltozott és most már gyakorlattá az vált, hogy a jelen törvény 33. és 35. §-ain kivül is elfogadják a felfolyamodást, így nevezetesen az elsőbbséget megtagadó, díjfizetések lajstromozását megtagadó, szabadalom átruházását, díj hitelezését megtagadó, felszólalást visszautasító stb. végzések elleni felfolyamodások ez idő szerint érdemleges elbírálást nyernek.
